|
|
|
|
Szakértői fenntartások a nagymarosi vízlépcső építésének leállításával kapcsolatban (1. rész)
|
1989. május 26., péntek - A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakemberei az MTI-nek elmondták: alávetik magukat a Minisztertanács döntésének, amellyel felfüggesztette a nagymarosi vízlépcső építését, de kötelességüknek tartják, hogy felhívják a figyelmet bizonyos tényekre.
A minisztérium képviselői szerint a két hónaposra deklarált felfüggesztés valójában legalább három hónapot vagy annál is több időt jelent, hiszen a július 31-ig összeállítandó felülvizsgálati jelentést a parlament előreláthatólag csak augusztusban tárgyalhatja meg, és hozhat róla döntést. A leállított építkezésen az állagmegóvási, az őrzési és az egyéb tevékenység ez idő alatt 300-500 millió forintot emészt fel. Ez az összeg nem finanszírozható a megépítésre nyújtott magyar nemzeti banki hitelből, s így nagy valószínűséggel az államháztartást terheli. Az 1977-ben megkötött magyar-csehszlovák államközi szerződés a felek egyenlő teherviselése alapján közös (50-50 százalékos) tulajdonnak tekinti a dunakiliti létesítményt, a bősi és a nagymarosi vízlépcsőt, valamint a nemzetközi hajózást lebonyolító üzemvízcsatornát. Amennyiben a nagymarosi építkezést véglegesen leállítanák, 70 százalékra nő meg a csehszlovák fél tulajdonosi része, s ezen túlmenően veszélyeztetve lesznek a 30 kilométeres Duna-szakaszhoz fűződő felség- és hasznosítási jogaink. A minisztérium szakembereinek véleménye szerint: a vízlépcsőrendszer terveit a tudomány mai állása szerint mind vízügyi, mind ökológiai szempontból tisztességesen, körültekintően dolgozták ki. E munkákban a Magyar Tudományos Akadémia műszaki osztálya és kutatóhelyei, továbbá 16 egyetem és kutatóintézet vett részt. A szakemberek arra is rámutattak: azok, akik a vízierőművek káros hatásaival érvelnek, elhallgatják azt a tényt, hogy mindenfajta energiaellátást biztosító erőműnek jelentős környezeti hatásai vannak. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a szerkezetváltási és a gazdaságfellendítési feladatok igénylik az energiaracionalizálást és az energiatermelés fejlesztését. A bős-nagymarosi erőműrendszer teljesítménye (amely egyébként megegyezik a Paksi Atomerőmű két blokkjának teljesítményével) a két ország számára lehetővé teszi, hogy évente 200 kilotonnányi a kéndioxid és 50-60 kilotonnányi nitrogénoxid-szennyezést elkerüljenek. (folyt.köv.)
1989. május 26., péntek 16:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|