Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása a Minisztertanács 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására vonatkozó csomagtervéről (4. rész) (OS)
b/ Az elkülönített állami pénzalap támogatásán belül a lakásalaphoz való hozzájárulás kérdése azonnal felülvizsgálatot igényel. A felülvizsgálat eredményeként biztosítani kell, hogy a költségvetés kamat térítése már 1989-ben jelentősen mérséklődjék. Ennek érdekében célszerű lehetővé tenni és ösztönözni, hogy az arra vállalkozó gazdálkodó szervezetek dolgozóik lakáshozjutásának könnyítése érdekében vállalati lakásalapítványokat hozzanak létre. Az alapítványok - a hitel azonnali visszafizetése esetén járó kedvezményt igénybevéve - az OTP-től megvásárolhatják dolgozóik kedvezményes hiteltartozásait. Javasolható, hogy a jelenleg kintlévő lakáshitelek azonnali, egyösszegben történő visszafizetése esetén a jelenlegi 45 százalékos kedvezmény 70 százalékosra emelkedjék. c/ A kereskedelmi bankok lakásépítési támogatását meg kell szűntetni, azt a bankok eredménye terhére kell elszámolni. d/ Az egyéb kiadások körében tervezett 2,2 Mrd forint kiadástöbbletből csak a megváltozott munkaképességűek 1,1 Mrd forint támogatástöbblete fogadható el. A további többleteket a 15 Mrd forintos előirányzatból kell kigazdálkodni. e/ Javasalható, hogy a társadalmi szervezetek támogatása a javaslatnál nagyobb, összesen 1 Mrd forinttal mérséklődjék. f/ A Kamara javasolja, hogy a központi költségvetési és társadalmi szervezetek tulajdonában álló oktatási intézmények, üdülők és sportlétesítmények stb. értékesítésével 2 Mrd forint bevételnövekmény képződjék. 9. A társadalombiztosítás 18 Mrd forintra tehető szufficitjét részben a kötségvetési hiány rendezésébe pénzpiaci műveletek útján (pl. államkötvények vásárlása) be kell vonni. Ezen összeg egy része a SZOT-kormány találkozón, illetve az OÉT-n születő megállapodások függvényében a szigorító intézkedések lakossági ellentételezését szogálhatja. 10. Felüvizsgálandó a gazdálkodó szervezetek befizetéseinek az előirányzattól való közel 24 Mrd forinttal való elmaradásának megalapozottsága. A nyereségadó várható összege az eddig érzékelhető belföldi termelői áralakulás mellett valószínűsíthető nyereségdinamika alapján elérheti a tervezett mértéket még jelentősebb bérfejlesztés mellett is. (folyt.köv.) 1989. május 23., kedd 12:32
Vissza » Folytatásokkal »