Rendszerváltás és az MTI

	Magyar izraeli kapcsolatok
Magyar-izraeli kapcsolatok SZER -------------------------- München, 1989. május 22. Leírva: 1989. május 23. Késő esti mai nap A magyar kormány elvben hajlandó a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételére Izraellel, de ezt a lehetőségek szerint kamatoztatni kívánja. Gadó György telefontudósítása következik, ezúttal Jeruzsálemből: - Az izraeli sajtó az utóbbi időben olyan értesüléseket közölt, amelyek szerint a magyar kormány attól is függővé teszi a Magyarország és Izrael közti diplomáciai kapcsolatok helyreállítását, hogy az izraeli fél mekkora tőkét mozgósít Nyugaton, elsősorban Amerikában magyarországi beruházásokra. A nagykövetségek kölcsönös megnyitásának az ára e szerint 500 és 1000 millió dollár között mozog. Magyar hivatalos körök állítólag tudomására is hozták ezt az ügyet Samir miniszterelnöknek, amikor a közelmúltban Budapesten járt. A jeruzsálemi külügyminisztérium kelet-európai ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője a Magyar Zsidók Kulturális Egyesület küldöttségével folytatott beszélgetése során ezzel kapcsolatosan feltett kérdésemre úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása összegszerűen meghatározott magyar igényekről, kétségtelen azonban - folytatta a diplomata -, hogy a magyar fél bizonyos mértékben csalódottnak mutatkozik amiatt, hogy eddig nem váltak valóra elképzelései a nyugati pénzvilágra gyakorolható izraeli befolyásról. Tájékozott magyar származású izraeliek tudomása szerint Kovács László külügyminiszter-helyettes kevéssel Samir budapesti útja előtt Izraelben kijelentette, hogy a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok kérdése elsősorban nem politikai, hanem gazdasági kérdés. (folyt.) 1989. május 22., hétfő
Vissza »

	Magyar-izraeli kapcsolatok - 1. folyt.
Ezzel szemben a jeruzsálemi külügyminisztérium részéről rámutatnak - és azt hiszem jogosan -, hogy a budapesti kormány akkor remélheti a nyugati magánberuházások megnövekedését Magyarországon - esetleg az izraeli üzleti világ nyugati kapcsolatainak eredményeként is -, ha a diplomáciai viszony teljes rendezésével is szemlélteti határozott szándékát, miszerint minden téren normális és megbízható viszonyokat kíván létesíteni. Ennyit a dolog üzleti, gyakorlatias oldaláról. Van azonban belpolitikai, sőt azt mondhatnám morális oldala is. Amikor a magyar parlament május 10-ikén megemlékezett a magyar zsidók százezreinek 45 évvel ezelőtt megindult deportálásáról, Szűrös Mátyás mint az Országgyűlés elnöke utalt a magyar nemzet ezzel kapcsolatos felelősségére. Egy képviselő rámutatott - történetesen Schöner Alfréd főrabbi és sajnos nem a társadalom nem zsidó többségének valamelyik reprezentánsa, mondom rámutatott -, hogy a felelősségteljes emlékezés jegyében indokolt lenne helyreállítani a teljes diplomáciai kapcsolatokat Magyarország és Izrael között. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület - mely a parlamenti megemlékezést kezdeményezte Szűrös Mátyásnál - május elején közzétett nyilatkozatában ugyanezt sürgette, és hangsúlyozta, hogy ezt már csak a magyar bűnrészességgel meggyilkolt zsidó százezrekre való tekintettel sem szabad halogatni. Amikor a magyar kormányzat képviselői az izraeli féllel folytatott tárgyalásaikon célozgattak a nyugati tőkével kapcsolatos elvárásaikra, nem lenne szabad megfeledkezniük Izrael és a magyar zsidóság morális természetű elvárásairól. (folyt.) 1989. május 22., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyar-izraeli kapcsolatok - 1/2. folyt.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület delegációja méltán hangoztatta Jeruzselemben (....) külügyminiszter-helyettes előtt azt az álláspontját, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatainak rendezéséhez a magyar kormány sem gazdasági, sem további külpolitikai feltételeket nem szabhat. +++ 1989. május 22., hétfő
Vissza »