Rendszerváltás és az MTI

	Hatalomátvétel
Hatalomátvétel SZER -------------- München, 1989. május 22. (Rajki László) Magyar híradó Pontosan egy évvel ezelőtt, 1988. május 22-ikén, pünkösd vasárnapján, sokak számára váratlan fordulattal, a szélső baloldal szerint puccsal fejeződött be az MSZMP rendkívüli országos értekezlete. Grósz Károly - mint azóta kiderült: az előztes megállapodásokat felrúgva - megbuktatta Kádár Jánost, és a kommunista párt élére tornázta magát. Ezt követően felgyorsultak az események, és a belpolitikai élet olyan gyökeres változásokon ment át, amelyek csak az 1956-osokhoz mérhetők. A pártállami apparátusban élesedő ellentétek, az MSZMP-ben a hatalomért zajló elkeseredett harc, a reformszárny és a Münnich Ferenc Társaság közötti áthidalhatatlan szakadék, a leleplezések, beismerések, leváltások, rehabilitálások, elítélések egyaránt jelzik, hogy az ország erkölcsi-politikai-gazdasági válsága elsősorban az önkényes, bomladozó hatalmi csoportosulás csődje. Ez Grósz pünkösdi királysága után tovább mélyült, és beláthatatlan következmények felé sodorja az országot. Az eltelt esztendő tapasztalatairól beszélgetünk Lengyel Szaniszlóval és Vadász Jánossal. Egy év távlatából hogyan ítélitek meg a tavaly május 22-ikén történteket? Vadász János? - Világosan látható, hogy ez miért nem volt fontos. A palotaforradalom szervezője: Grósz, egy hosszú Grósz-korszakra való berendezkedés első nagy aktusának szánta, és nyilvánvaló, hogy nem az volt. Viszont fontos volt mégis, mert megfosztotta hatalmától Kádár Jánost, és ezzel egy politikai erjedési folyamatnak gyorsuló ütemet adott. (folyt.) 1989. május 22., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Hatalomátvétel - 2. folyt.
- De ezt is lehet úgy értékelni, mint Németh önállósodásának az egyik jelét... - Feltétlenül. Milyen vezetőnek, politikusnak tartjátok Grószt, és mit vártok tőle? - Akik ismerik - én nem ismerem személyesen Grósz Károlyt - és akikkel beszéltem, úgy rajzolták, festették le nekem Grósz Károlyt, mint aki ösztöneiben ortodox, vaskalapos. Azonban ezeket az ösztönöket taktikai okokból a felszín alatt tartja. De nem tudja mindig - mint például emlékezetes kitörései a Sportcsarnokban és egyéb fórumokon - és mint hírlik, hogyha szűkebb, bennfentesebbnek ítélt közönség előtt beszél, akkor már nem válogatja meg olyan körültekintően a szavait. - Valóban én is úgy érzem, hogy nagyon ügyes taktikus tud lenni. Ezt bebizonyította annak idején, amikor a kormányfői pozícióból ásta alá Kádárnak az uralmát, és előkészítette azt, hogy ő kerüljön... - Szerencsétlen pozícióból ... - Így van. Valóban nagyon ügyesen csinálta. Most legutóbb például visszaverte a reformistáknak ellene irányuló támadását a Központi Bizottság ülésén. Ez is ügyes taktikusról tanúskodik, de szemlátomást nincs stratégiája. És ebben az átalakulási folyamatban ez - azt hiszem - végzetes. - Olyan híreket is hallani, hogy az őszi pártértekezleten Grósz leváltására készülnek. Nyers kerülne a helyére - vélik tudni egyesek - és Pozsgayt javasolnák köztársasági elnöknek. Mi a véleményetek erről? (folyt.) 1989. május 22., hétfő
Vissza »

	Hatalomátvétel - 3. folyt.
- Én egyrészt bízom abban, hogy ez bekövetkezik. Mert ez az országnak jó lesz, ha ez bekövetkeznék. Hogy a reformisták magukhoz ragadják a vezetést az MSZMP-n belül. De én sokkal inkább bízom abban - mert az szerintem még jobbb az országnak -, hogy mire ez bekövetkezik, már nem lesz országos fordulat, csupán az egyik politikai párt örvendtes, de mégiscsak belső magánügye. És bízom abban, hogy a társadalom is ennek fogja tekinteni, nem pedig valami országot-világot megváltó fordulatnak. - És hadd tegyem hozzá: elképzelhető, hogy ez az a forgatókönyv, amelynek segítségével Pozsgay Imre meg akarja menteni a pártot. Pillanatnyilag már azt sem tudjuk, hogy a pártot akarja megmenteni? Egy pártot, aminek - egyelőre - ő sem tudja a nevét. - És amelyben nem biztos, hogy Grósznak helye van. - Igen. - Befejezésül: szerintetek az ország, a kommunisták vezetésével kijuthat-e a válságból? - Derűlátóbb lennék ennek a kérdésnek a megítélésében, ha az ellenzéki pártok és csoportosulások kiheverték volna gyermekbetegségeiket. Én nem akarom az ellenzéket bírálni: érzésem szerint ez egy természetes erjedési, tisztulási folyamat. 40 év kényszerű elhallgattatása után az érzelmeknek a felszínre kell törniök. Tehát ennek a folyamatnak - az ellenzék sorain belüli letisztulás folyamatának - kellene meggyorsulnia ahhoz, hogy az ellenzék megszerezze a választópolgárok bizalmát, és - akár a koalícióban, akár egyes pártjaiban - elfogadható alternatívát lássanak. (folyt.) 1989. május 22., hétfő
Vissza »

	Hatalomátvétel - 4. folyt.
- Szerintem az igazi kérdés inkább az, hogy a kommunisták ellenére kijuthat-e az ország a válságból? De ettől függetlenül azért úgy érzem, hogy a kommunista párt bizonyos negatív értelemben azért "segíthet". Mert van egy belső bomlása, belső válsága - és ezzel ad impulzusokat, pozitív impulzusokat az ellenzéknek, a társadalomnak. Ezek az impulzusok viszont elősegíthetik a kibontakozást. +++ 1989. május 22., hétfő
Vissza »