|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat az érettségi botrányról
"A Fidesz oktatáspolitikai csoportja az
alábbi nyilatkozatot juttatta el a Művelődési Minisztériumnak.
Tiltakozunk az érettségi botrány és a ,,kiszivárogtatók,,
eljárása ellen
Felháborító, hogy a diákok és tanáraik igyák meg
ismét csak a levét oktatási rendszerünk tarthatatlanságának."
SZER, Magyar híradó:
Hatalomátvétel
"Pontosan egy évvel ezelőtt, 1988. május 22-ikén, pünkösd
vasárnapján, sokak számára váratlan fordulattal, a szélső baloldal
szerint puccsal fejeződött be az MSZMP rendkívüli országos
értekezlete. Grósz Károly - mint azóta kiderült: az előztes
megállapodásokat felrúgva - megbuktatta Kádár Jánost, és a
kommunista párt élére tornázta magát. Ezt követően felgyorsultak az
események, és a belpolitikai élet olyan gyökeres változásokon ment
át, amelyek csak az 1956-osokhoz mérhetők."
|
|
|
|
|
|
|
Legfelsőbb Bíróság - ülés
|
Kaszab Zsuzsa, az MTI tudósitója jelenti:
Moszkva, 1989. május 22. hétfő (MTI-tud) - A szovjet Legfelsőbb Bíróság hétfői soros ülésén értelmezte azt az egyes szovjet sajtóorgánumokban és a közvélemény bizonyos köreiben kedvezőtlen visszhangot keltett Legfelsőbb Tanácsi rendeletet, amely büntetőjogi felelősségrevonást helyez kilátásba az állami szervek és társadalmi szervezetek diszkreditálása esetén.
A diszkreditálás kifejezés meglehetősen tág értelmezhetősége miatt aggodalmat keltett, sokan ugy találták, hogy az ellentmond a jogállam és a demokratikus átalakítás célkitűzéseinek. A legfelsőbb bírósági ülésen aláhúzták: ,,diszkreditálás,, alatt a felsőbb állami és irányító szervek, társadalmi szervezetek és tisztségviselők ellen nyilvánosan terjesztett szándékos rágalmak értendők, amelyek aláássák az érintettek iránti bizalmat. Ezt tartalmazza a 11. cikkely. Rámutattak, hogy a korábbi tapasztalatok megmutatták: igen lényeges a vonatkozó törvény helyes értelmezése. A törvény keretén belül a helyi bíróságoknak kell eldönteni a jelen értelmezés alapján, hogy mi minősíthető nyilvános sértésnek és mi szabad véleménynyilvánításnak. A Legfelsőbb Bíróság ülésén bírálták azokat, akik az új cikkelyt a szovjetellenes agitáció és propaganda büntettéről rendelkező korábbi cikkely helyettesítőjeként értelmezték. Az ülésen megfogalmazták, hogy a 11. cikkellyel részben védeni kívánják az állami szerveket, tisztségviselőket, társadalmi szervezeteket a nyilvános sértésektől. Ugyanakkor az állampolgárok megalapozott, bebizonyított, a szocialista törvényességet tiszteletben tartó bírálatát is védik és ösztönzik vele - mondották. Mint ismeretes, a rendelet éles támadások célpontja volt: az április 8-i keltezésű okmány a sajtóban április 9-én jelent meg, azon a napon, amelynek hajnalán Tbilisziben a hadsereg fellépett a tüntetők ellen. Sokan úgy értelmezték, hogy közzététele lehetetlenné teszi az irányító szervek és azok tisztségviselőinek bírálatát, és ezzel sérti az alkotmányt. Az új Legfelsőbb Tanácsi rendelet értelmében eddig már a szövetségi köztársaságokban több eljárást indítottak. A tbiliszi események szervezésével vádolt nem hivatalos szervezetek vezetői esetében is részben ezt a cikkelyt alkalmazzák majd. +++
1989. május 22., hétfő 18:19
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|