|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat az érettségi botrányról
"A Fidesz oktatáspolitikai csoportja az
alábbi nyilatkozatot juttatta el a Művelődési Minisztériumnak.
Tiltakozunk az érettségi botrány és a ,,kiszivárogtatók,,
eljárása ellen
Felháborító, hogy a diákok és tanáraik igyák meg
ismét csak a levét oktatási rendszerünk tarthatatlanságának."
SZER, Magyar híradó:
Hatalomátvétel
"Pontosan egy évvel ezelőtt, 1988. május 22-ikén, pünkösd
vasárnapján, sokak számára váratlan fordulattal, a szélső baloldal
szerint puccsal fejeződött be az MSZMP rendkívüli országos
értekezlete. Grósz Károly - mint azóta kiderült: az előztes
megállapodásokat felrúgva - megbuktatta Kádár Jánost, és a
kommunista párt élére tornázta magát. Ezt követően felgyorsultak az
események, és a belpolitikai élet olyan gyökeres változásokon ment
át, amelyek csak az 1956-osokhoz mérhetők."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország - spanyol sajtó
|
Meruk József, az MTI tudósítója jelenti:
Madrid, 1989. május 17. szerda (MTI-tud) - Magyarországon és Lengyelországban egyaránt viszonylag gyors lépéseket tesznek a demokrácia felé. Ezek a reformok elképzelhetetlenek lennének, ha a Szovjetuniót nem Mihail Gorbacsov vezetné - írja az El Pais szerdai vezércikke. A befolyásos madridi napilap, amely az utóbbi időben megkülönböztetett figyelemmel elemzi a szocialista országokban végbemenő eseményeket, hangsúlyozza: nem elegendő immár, hogy ez a folyamat önmagában valósuljon meg. Kulcsfontosságú, hogy a Nyugat és a Szovjetunió között egyetértés jöjjön létre az evoluciós folyamatot illetően. A reformok moszkvai győzelmétől ugyanis alapvetőn függ azoknak a lépéseknek a sikere, amelyeket Kelet-Európában a demokrácia irányában tesznek.
A vezércikk a magyar politikai helyzetről ezt írja: Kádár távozása a reformok új színterét jelképezi. Grósz Károly mérsékelt reformista szerepe azonban úgyszintén nincs már összhangban a valósággal. Most olyan személyek neve fémjelzi a reformok irányítását, mint a radikális Pozsgay Imre, Németh Miklós miniszterelnök és Nyers Rezső. Grósz minap elszenvedett veresége, az a tény hogy a hatalomért versengő riválisai legyűrték a vízlépcső-vitában, mutatja helyzete gyengülését. Az El Pais egyébként ugyancsak szerdai számában részletesen foglalkozik a bős-nagymarosi erőművel összefüggésben előállott új helyzettel. Részletesen leírja, hogy Prága milyen módon támadja Budapestet és súlyos feszültségnek nevezi a két ország viszonyában a Dubcek-interjú közvetítése utáni állapotokat. Úgy fogalmaz, hogy ,,a növekvő ideológiai nézetkülönbségek és gazdasági eltérések Csehszlovákia és Magyarország között arra késztették a budapesti vezetést, hogy ne kötelezze el magát az oly népszerűtlen és kétségbe vonható előnyökkel kecsegtető terv mellett,,. Az El Pais megemlíti, hogy Prágában nagyösszegű kártérítési igénnyel léphetnek fel. Az ABC című lap tudósítója Budapestről arra hívja fel a figyelmet, hogy a vízlépcső ügyében különféle volt a szomszédos országok reagálása. Az osztrák kancellár - írja az ABC - közölte, hogy tiszteletben tartják a magyar kormány döntését, Prága azonban erőteljesebb hangnemben reagált. A tudósító utal arra, hogy csehszlovák részről úgy jellemzik a magyar kormányzati lépést, hogy az népszerű lehet ugyan, de ésszerű semmiképpen nem. A tudósító szerint e nézet hirdetői megfeledkeznek arról, hogy az észerűség egyáltalán nem mond ellent a népszerűségnek.+++
1989. május 17., szerda 11:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|