 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat az érettségi botrányról
"A Fidesz oktatáspolitikai csoportja az
alábbi nyilatkozatot juttatta el a Művelődési Minisztériumnak.
Tiltakozunk az érettségi botrány és a ,,kiszivárogtatók,,
eljárása ellen
Felháborító, hogy a diákok és tanáraik igyák meg
ismét csak a levét oktatási rendszerünk tarthatatlanságának."
SZER, Magyar híradó:
Hatalomátvétel
"Pontosan egy évvel ezelőtt, 1988. május 22-ikén, pünkösd
vasárnapján, sokak számára váratlan fordulattal, a szélső baloldal
szerint puccsal fejeződött be az MSZMP rendkívüli országos
értekezlete. Grósz Károly - mint azóta kiderült: az előztes
megállapodásokat felrúgva - megbuktatta Kádár Jánost, és a
kommunista párt élére tornázta magát. Ezt követően felgyorsultak az
események, és a belpolitikai élet olyan gyökeres változásokon ment
át, amelyek csak az 1956-osokhoz mérhetők."
|
|
|
|
|
|
 |
Grósz interjú - New York Times (3.rész)
|
,,Félelem és apátia van,, , idézte a lap Kőszegh Ferencet, az
SZDSZ vezetőjét: ,,Az emberek nem hiszik, hogy szervezeteink
hatékonyak lehetnek. Gyanakodnak, hogy az értelmiségi elit
mozgalmairól van szó, amelyeknek nincs tömegbázisuk,,.
A The New York Times utal arra, hogy négy, 1948-ban feloszlatott
politikai párt újjáalakult és új politikai mozgalmak is jöttek
létre, de a régi és az új szervezetek közül csak egynek van
négyezernél több tagja.
A tudósítás szerint Grósz Károly jelentős politikai vereséget
szenvedett, amikor a kormány a nagymarosi erőmű munkálatainak
felfüggesztése mellett döntött, hiszen a főtitkár május 1-én még
támogatta a beruházást. Grósz politikai pályafutása során ,,szigorú
kommunista ortodoxiát,, képviselt. Korábban azt vallotta, hogy 1956
ellenforradalom volt, majd, miután a hatalmi harcban a kérdés
jelentősége megnőtt, centrista álláspontot foglalt el és
kialakította a kompromisszumot: 1956 nemzeti felkelésként kezdődött
és ellenforradalommá fajult. ,,Mivel nem hisznek Grósz
elkötelezettségében a mélyreható változás mellett, sok kommunista
úgy véli: a vezetése elleni belső kihívások el fogják távolítani
helyéről, mielőtt sor kerülne Magyarország első szabad parlamenti
választására,, - írta a The New York Times.
A reform-kommunisták és a párthoz nem tartozó liberálisok
Pozsgay Imre vezetésében bíznak, írta a lap, aki lelkesen támogatja
Mihail Gorbacsov újításait. Pozsgay a párton belül saját útját
járja, nincs szoros kapcsolatban még más, a megújítás mellett
elkötelezett személyekkel, így Nyers Rezsővel, a 60-as évek
gazdasági reformjai megteremtőjével sem.
A The New York Times tudósítása szerint az MSZMP elismeri, hogy
a gazdasági válságból csak nyugati segítséggel lehet kijutni. Annak
tudatában, hogy Magyarországot a Nyugat számára elfogadhatóbbá kell
tenni, a párt engedett a követeléseknek: ismerjék el a politikai
pluralizmust, a polgári szabadságjogokat és a vegyes
piacgazdaságot.+++
1989. május 15., hétfő 18:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|