|
|
 |
|
 |
A szfinx mai rejtélye (1. rész)
|
1989. május 21. vasárnap (MTI-Panoráma) - A szfinx, az oroszlántestű emberfejű lény emberemlékezet óta a titokzatos hallgatás jelképe. Az ősi Egyiptomban a rejtélyes szörnyeteget a szent helyek, a túlvilág őrének tartották, és sokfelé sokféle formában ábrázolták. A legismertebb szfinx - ,,akit,, az arabok később a félelem atyjaként tiszteltek - a gizai piramisokat őrzi. A legenda szerint ez a mesebeli lény álmot bocsátott az árnyékában megpihenő hercegre - a későbbi IV. Thutmosziszra -, s dicsőséget ígért neki, ha megszabadítja oroszlántestét a mindent beborító sivatagi homoktól. Nos, napjainkban ez a szörnyeteg lidércálmokat hoz a régészekre, akik hiába küszködnek azzal, hogy megoldják restaurálását, és megtartsák a hatalmas szobrot az utókornak.
A piramisokhoz használt kőbánya maradványaiból kifaragott 57
méter hosszú és 20 méter magas szfinx ugyancsak megsínylette az idő
múlását és az emberek pusztításait. Orrát a mamelukok vagy Napoleon
katonái használták ágyuik célpontjául. Más források szerint a
bálványimádás ellen harcoló mohamedánok csonkították meg a 9.
században. Hiányoznak fülének darabjai is, szakállát pedig a British
Museumban mutogatják. Ráadásul szinte naponta válnak le darabok
mészkőtestéről, amiért a szakemberek a kő rossz minőségét okolják. A
környezetszennyezés is megtette a magáét. Az egyiptomi hatóságok
most azt fontolgatják, hogy kitiltják a gépkocsikat a gizai
fennsíkról. De ezzel még korántsem oldanak meg mindent.
A szfinx harcias görög ,,nővére,, a mitológia szerint mindenkit
felfalt, amíg Oidiposz meg nem felelt találós kérdésére: Reggel
négylábó, délben kétlábú, este pedig háromlábú. Mi az? (Az ember,
hiszen gyermekként négykézláb mászkál, felnőtt korában kétlábon jár,
öregen pedig botra támaszkodik...) A Kairó peremén hasaló 4500
esztendős szörnyeteg ennél sokkal nehezebb leckét adott fel a
restaurátoroknak, akik hevesen vitáznak, valahányszor lezuhan egy
kő.
A tudósok úgy vélik, hogy a javítások a szobor elkészülte után
hamarosan megkezdődtek. A leghíresebb helyreállítást IV. Thutmoszisz
végeztette az akkor ezeresztendős emberoroszlánon. Erről a szobor
mancsai között elhelyezett ,,álomsztelé,, hieroglifái tanuskodnak. A
modern idők néhány ártalmas restaurálási kísérlete után a szakértők
most úgy vélik, hogy a fáraókori és a római módszerek bizonyultak a
legjobbaknak. Sőt, egyesek szerint a Thutmoszisz óta többször is
eltávolított homokréteg védi meg a legjobban a műemléket az emberek
és az elemek pusztításaitól. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap 10:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|