|
|
|
|
A Pedagógusok Szakszervezete XIII. kongresszusa (2. rész)
|
Az igazgatási-finanszírozási kérdésekhez kapcsolódott felszólalásának első felében Glatz Ferenc művelődési miniszter is. Elöljáróban megköszönte a személye iránt megnyilvánult bizalmat, amely a kongresszusi hozzászólásokban tükröződött. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdaság és a társadalmi struktura átalakítása során figyelembe kell venni más ágazatok és rétegek érdekeit is, s az a törekvés, amelynek része a művelődési tárca ,,felfuttatása,,, ilyen jogos érdekekkel találja szemben magát. A miniszter hangsúlyozta: annak a koncepciónak a híve, amely az iskolák szakmai és gazdálkodási önállóságára helyezi a hangsúlyt. Egyik első feladatának tekinti ezért a tanigazgatásban tapasztalható ellentmondások felszámolását, s annak áttekintését, hogy az oktatásra fordított milliók milyen csatornákon jutnak el az iskolákhoz. Ugyanakkor feltette a kérdést: vajon felkészültek az iskolák arra, hogy ne csupán a pénzt költsék, hanem önállóan gazdálkodjanak, s ne csak bírálják a felülről jövő rossz utasításokat, de azt jó javaslattal, helyben korrigálják is. Az áhított demokráciát, a politizálást meg kell tanulni az iskoláknak, s a pedagógusoknak is. Olyan tantestületek és igazgatók kellenek, akik - a sztálinista diktatúrában megszokott gyakorlattal szemben - nem mindig a legfelsőbb vezetésben látják a megoldás kulcsát, hanem azokon a helyi fórumokon tiltakoznak és tesznek ellene, ahol a dolgok nem működnek. A tartalmi kérdésekre áttérve szólt arról, hogy már most fel kell készülni az 1992-től megvalósuló egységes európai oktatási rendszerre, s ennek normatíváihoz, műveltségtartalmához kell a magyar oktatásügy tartalmát és színvonalát igazítani. Az európai ,,betagozódáshoz,, elkerülhetetlen az iskolai nyelvoktatás fejlesztése, amely kiterjed a műszaki értelmiségre is. Ezzel összefüggésben kitért az orosz nyelv-oktatás kérdésére is. Az a cél, hogy az orosz nyelv kötelező helyett fakultatív tárgy legyen, de tudomásul kell venni, hogy ehhez három-négy éven belül 4-5 ezer idegennyelv-tanár kellene az iskolákba. Az ÁBMH-val már van megállapodás az orosz nyelvtanárok átképzésének segítésére, de arra is figyelni kell, hogy az orosz szakos tanárokból ne lehessenek munkanélküli pedagógusok. Arról is szólt, hogy brüsszeli tartózkodása során eljárt annak érdekében, hogy Magyarország a francia és spanyol nyelvtanár-képzéshez támogatást kapjon. Külön kiemelte a diákok testi nevelésének és az eddig háttérbe szorult ifjúsági tömegsportnak a fontosságát, amelynek gondozása - véleménye szerint - vissza kell hogy kerüljön a tárcához. (folyt. köv.)
1989. május 20., szombat 15:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|