|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A pártegység jegyében összehívták a Független Kisgazdapárt második országos nagyválasztmányát
"A FKgP korábbi, március 23-án felmentett vezetői és a párt
jelenlegi irányító testületeinek tagjai azt a legfontosab célt
tűzték maguk elé, hogy ezen az országos fórumon megteremtik a
pártegységet, s olyan új pártvezetőséget választanak, amely ezt
tartósan meg is tudja őrizni."
SZER, Magyar híradó:
Magyar-szovjet devizapolitika
"Megegyezés született Magyaroszág és a Szovjetunió között, hogy
1991-től a két ország közötti kereskedelemben áttérnek a
konvertibilis elszámolásra. Vadász János mérlegeli a várható
következményeket.
- Magyarországnak a szovjet forgalomban tartós többlete van.
Tehát rendszeresen többet ad el, mint amennyit vásárol. A fennálló
KGST-mechanizmusban ez a többlet egyértelmű veszteség, mert
importtal, áruszállítással nem realizálható. Ha realizálható lenne,
nem lenne magyar többlet, és nem hajtható be fizetőeszközben sem. A veszteség naturálisan érzékelhető. Több értéket, árut visznek
ki az országból, mint amennyit oda behoznak."
|
|
|
|
|
|
|
Az IHT lesujtó írása
|
Párizs, 1989. május 19. péntek (MTI-tud) - Az amerikai International Herald Tribune című lap e heti turisztikai rovatában a Széchenyi fürdőben sakkozó csoport fényképével kísért igen szigorú uti beszámolót közölt Budapestről. ,,A város még mindig a keleti Párizsnak tűnhet - keletről jövet. Egyébként nem,, - szól a kényes izlésű amerikai lesújtó ítélete a magyar fővárosról.
Joseph Fitchett elmondja a riportban, hogy Budapest régi fénye megkopott, a túlméretezett pöffeszkedő palotákról hámlik a vakolat, a kétütemű autók kipufogó gázától Los Angeles-ihez hasonló sárgás füstköd üli meg a levegőt, herendi porcelánt alig lehet kapni egy-két dolláros-boltban, ott is csak New York-i árakon. A legfőbb csalódás azonban a gasztronómiai vágyak kielégítése. Tisztességes pörköltet és gulyást három napig nem kapott sehol, mert a Hilton vendéglői folyton hivatalos bankettek miatt zárva voltak, a Hungáriába este féltizenkettőkor már csak tíz fényes nyugatnémet márka fejében engedték be. Az agyondícsért Légrádi gulyása pocsék volt, a magyar libamáj messze esik a franciától, végül még a tokaji is csalódást okozott, mert a magyarok egyszerűen sherry-hez torzították a zamatát, hogy jobban tessen a nyugati ízlésnek. Az amerikai utazó szemében végül egyedül a Kispipa vendéglő gulyása mentette meg a magyar konyha becsületét, s az ottani tulajdonos véleménye alapján még hasonlóan jónak találta a Gellért sörözőjét. Budapest híréből egyébként csak az olcsósága az igaz- írta. +++
1989. május 19., péntek 13:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|