|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A pártegység jegyében összehívták a Független Kisgazdapárt második országos nagyválasztmányát
"A FKgP korábbi, március 23-án felmentett vezetői és a párt
jelenlegi irányító testületeinek tagjai azt a legfontosab célt
tűzték maguk elé, hogy ezen az országos fórumon megteremtik a
pártegységet, s olyan új pártvezetőséget választanak, amely ezt
tartósan meg is tudja őrizni."
SZER, Magyar híradó:
Magyar-szovjet devizapolitika
"Megegyezés született Magyaroszág és a Szovjetunió között, hogy
1991-től a két ország közötti kereskedelemben áttérnek a
konvertibilis elszámolásra. Vadász János mérlegeli a várható
következményeket.
- Magyarországnak a szovjet forgalomban tartós többlete van.
Tehát rendszeresen többet ad el, mint amennyit vásárol. A fennálló
KGST-mechanizmusban ez a többlet egyértelmű veszteség, mert
importtal, áruszállítással nem realizálható. Ha realizálható lenne,
nem lenne magyar többlet, és nem hajtható be fizetőeszközben sem. A veszteség naturálisan érzékelhető. Több értéket, árut visznek
ki az országból, mint amennyit oda behoznak."
|
|
|
|
|
|
|
Washington nem néz ferde szemmel a kínai-szovjet közeledésre
|
1989. május 19. (MTI-Panoráma) - Bush amerikai elnök és Baker külügyminiszter már előre sietett jelezni: semmi kifogásuk a szovjet-kínai csúcstalálkozó ellen, hiszen azáltal erősödik a nemzetközi stabilitás, az együttműködés és ez végső soron amerikai érdek is. Kevésbé nyíltan, de nyomatékosan a kormány köreiből azt sugallták, hogy bár a szovjet- kinai kibékülés történelmi jelentőségét nem lehet tagadni, e régen érlelődő, így nem váratlan közeledés meglehetősen szűk korlátok között marad majd, így semmiképpen nem fenyegeti az Egyesült Államok stratégiai érdekeit. Ellenkezőleg: Moszkva és Peking megbékélése gyorsíthatja a kambodzsai kérdés rendezését csakúgy, mint a feszültség enyhítését a Koreai-félszigeten.
Washingtonnak akkor lett volna oka aggodalomra, ha Moszkva és Peking katonai együttműködésben állapodik meg, vagy külpolitikájuk összehangolásában. Amerikai értesülések szerint szovjet részről szorgalmazták, hogy a záróközleménybe vegyenek fel olyan szakaszokat, amelyek bizonyos külpolitikai kérdésekben az egyetértést hangsúlyozták, de ezt kínai részről elhárították. Washingtonban így nem tartanak attól, hogy érdemben változna a Kínához fűződő viszony, az együttműködés. E jó kapcsolatok még azt is lehetővé teszik, - így írta William Safire a The New York Timesban-, hogy az Egyesült Államok elektronikus felderítő állomásokat működtessen kínai területen, amelyekkel a Szovjetunó katonai berendezéseit ellenőrzik. A csúcstalálkozóval párhuzamos kinai belpolitikai fejlemények az amerikai politika szempontjából különösen előnyösnek tűnnek. A Bush-kormány legutóbb Moszkvában szenvedett tekintely-veszteséget, amikor Baker külügyminisztert váratlanul érték Mihail Gorbacsov új leszerelési javaslatai és az amerikai indítványok teljesen háttérbe szorultak. Washingtonban most nem kevés kárörömmel állapítják meg, hogy a kínai megmozdulások a demokrácia mellett kissé háttérbe szorították a csúcstalálkozót (mégha a fiatalok Gorbacsovot éltették is): és legalább akkora figyelem irányult a tömegtüntetésekre. A The Christian Science Monitor szerint Mihail Gorbacsov feltehetően azzal tért vissza Moszkvába, hogy politikai refomjait olyan gyorsan meg kell valósítani, ahogy csak lehet. Kínában a gazdasági reformokat politikai demokratizálás nélkül hajtották végre. A fejlemények azzal a tanulsággal szolgálnak, hogy a kommunista reformereknek gyorsan kell új rendszert kialakítaniuk, még mielőtt a régi struktúrák teljesen szétbomlanak - vagy mielőtt ortodox vezetők beavatkoznak, hogy helyreállítsák a rendet.+++ Heltai András (Washington)
1989. május 19., péntek 12:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|