 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A pártegység jegyében összehívták a Független Kisgazdapárt második országos nagyválasztmányát
"A FKgP korábbi, március 23-án felmentett vezetői és a párt
jelenlegi irányító testületeinek tagjai azt a legfontosab célt
tűzték maguk elé, hogy ezen az országos fórumon megteremtik a
pártegységet, s olyan új pártvezetőséget választanak, amely ezt
tartósan meg is tudja őrizni."
SZER, Magyar híradó:
Magyar-szovjet devizapolitika
"Megegyezés született Magyaroszág és a Szovjetunió között, hogy
1991-től a két ország közötti kereskedelemben áttérnek a
konvertibilis elszámolásra. Vadász János mérlegeli a várható
következményeket.
- Magyarországnak a szovjet forgalomban tartós többlete van.
Tehát rendszeresen többet ad el, mint amennyit vásárol. A fennálló
KGST-mechanizmusban ez a többlet egyértelmű veszteség, mert
importtal, áruszállítással nem realizálható. Ha realizálható lenne,
nem lenne magyar többlet, és nem hajtható be fizetőeszközben sem. A veszteség naturálisan érzékelhető. Több értéket, árut visznek
ki az országból, mint amennyit oda behoznak."
|
|
|
|
|
|
 |
Kínai szakszervezetek követelése (1.rész)
|
Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1989. május 9. kedd (MTI-TUD) - A Kungzsen Zsipao, a Kínai Szakszervezetek Országos Szövetségének központi lapja arról számol be, hogy a szakszervezeti tagok milliói követelik: mielőbb dolgozzák ki és a parlamentben fogadják el a munkajogi, illetve a szakszervezeti törvényt. Ez a követelés hangot kapott a kínai parlament márciusi ülésszaka előtt is. Ennek ellenére a parlament állandó bizottsága nem vette fel az ülésszak napirendjére az immár tíz éve készülő munkajogi, vagy szakszervezeti törvény tervezetének megvitatását. A halogatás ellen testületileg fejezték ki tiltakozásukat a kínai szakszervezetek parlamenti képviselői, de a jelek szerint nem sok sikerrel.
Kínai szakszervezeti körökben rámutatnak, hogy a parlament,
miközben a vállalati törvény elfogadásával széleskörűen szabályozta
a vállalati igazgatók és menedzserek jogait, megfeledkezett arról,
hogy ezzel olyan helyzetet teremt, amelyben a munkások és az
alkalmazottak jelentős mértékben ki vannak szolgáltatva az
igazgatóknak. A vállalatvezetők ugyanis megkapták a jogokat nemcsak
a fegyelmezéshez, hanem az elbocsátáshoz is. Ezzel szemben a
dolgozók jogai mindmáig tisztázatlanok, s érdekeiket a
szakszervezetek sem tudják megvédeni törvényes keretek hiányában.
A kínai párt- és állami vezetés hivatalos ideológiája szerint a
munkások az ország gazdái. De vajon milyen gazda lehet a kínai
munkás egy olyan országban, amelyben - négy évtizeddel a forradalom
győzelme után - olyan alapvető jogokat sem biztosít semmiféle
törvény a munkások számára, mint például a nyolc órás munkaidő, vagy
a minimális munkabér - teszi fel a kérdést a Kungzsen Zsipao. A
szakszervezetek elvileg képviselhetik és védelmezhetik a munkások
érdekeit, de ehhez nincs törvényes joguk. Ez a magyarázata annak,
hogy mind gyakoribbak a munkaügyi viták és konfliktusok a
vállalatvezetők és a szakszervezetek, illetve a dolgozók között.
Kína-szerte jelentős mértékben növekszik a sztrájkok és a
munkabeszüntetések száma. A vállalatvezetők egy része fenyegetéssel
és büntetéssel, külön üzemi rendőrség és testőrök alkalmazásával
igyekszik megrendszabályozni a munkásokat. (folyt.)
1989. május 9., kedd 16:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|