|
|
 |
|
 |
A Múzeumsziget kincsei (1. rész)
|
1989. május 17. szerda (MTI-Panoráma) - Babiloni műkincsek, római és görög műemlékek, ókeresztény és bizánci emlékek, papirusz gyűjtemény, iszlám művészet, 19. és 20. századi festmények és szobrok - mindez csupán ízelítő abból a gazdagságból, amit a berlini Múzeumsziget kínál a világ minden tájáról érkező látogatóinak, akik évente több mint 3 milliót számlálnak. Aligha található a világon még egy ehhez hasonló múzeumegyüttes: négy, egymás tőszomszédságában álló múzeumban tizennégy gyűjtemény tekinthető meg. A legtöbb önmagában is páratlanul gazdag.
Karl Friedrich Schinkel - Berlin számos, ma is létező híres
épületének tervezője - 1823-ban javasolta III. Frigyes Vilmos porosz
királynak, hogy a választófejedelmek és a királyi család
gyűjteményeinek bemutatására építsenek egy múzeumot a Spree folyó
két ága által közrefogott szigeten, a Királyi Palota közelében,
amely a mai Köztársasági Palota helyén állt. 1830-ban el is készült
a görög templomra emlékeztető klasszicista épület, Németország
második múzeuma. Ma a Régi Múzeum elnevezést viseli.
De már a beköltözéskor szűknek bizonyult, ráadásul a 19. század
második felében a német műkincs-beszerzések olyan nagyarányúakká
váltak, hogy sürgetően szükség volt újabb múzeumokra. A 20. század
első harmadáig a sziget felső csücskében felépült az Új Múzeum - az
egyetlen, amely a második világháború óta mindmáig romokban áll -, a
Nemzeti Galéria, a Pergamon Múzeum és a Bode Múzeum.
A Múzeumsziget legértékeseb és egyben leglátványosabb
gyűjteményének a Pergamon Múzeum ad helyet. A londoni British Museum
és a párizsi Louvre mellett itt láthatók az ősi előázsiai kultúrák
leggazdagabb emlékei. Az egyik legszebb nevezetesség a babiloni
Istár kapu, az ősi Kelet egyik leghatalmasabb építménye. A külön
csarnokban álló Pergamon-oltár a hellén kultúra lenyűgöző méretű
építészeti emléke. Az időszámítás előtt 180-160-ban épített oltárt a
kisázsiai Pergamon város hálaadásnak szánta. Az oldalát díszítő 120
méter hosszú márványfrízen istenek és félistenek harcával, az
emberek hétköznapi életével ismerkedhet meg a látogató. Az iszlám
kiállítás szinte hiánytalanul mutatja be az iszlám művészet
fejlődését az újkor kezdetéig. (folyt)
1989. május 17., szerda 15:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|