|
|
 |
|
 |
Ausztria kártéritést követel
|
Ausztria kártérítést követel SZER
---------------------------- München, 1989. május 17.
A mai nap
Bécsben tegnap Vranitzky osztrák kancellár kijelentette, hogy
Ausztria kártérítést fog követelni, ha Magyarország leállítja a
nagymarosi építkezést. Vranitzky hangoztatta, hogy Ausztria megérti
a magyar döntést, de nem olyan gazdag, hogy több száz millió dollárt
veszni hagyjon a szerződések felbontása következtében.
A bős-nagymarosi erőművel kapcsolatos pénzügyi problémák osztrák
vonatkozását bécsi tudósítónk, Hanák Tibor mondja el:
- Az osztrák minisztertanács ülése után Vranitzky kancellár azt
a nézetet képviselte, hogy a magyar kormány nagymarosi erőművel
kapcsolatos döntésének hivatalos megfogalmazását és az egész kérdés
tisztázását meg kell várni, mielőtt osztrák részről végleges
állásfoglalásról lehet szó. Alois Mock külügyminiszter a budapesti
osztrák követ részletes jelentését kérte.
Az azonban már most világos, hogy az osztrák gazdasági életet
érzékenyen érinti az építkezések felfüggesztése.
Mint az osztrák gazdaságügyi miniszter elmondta az
osztrák-magyar szerződéseknek nincs olyan része, melyet egyezmény
megszegése esetén (...), tehát egy összegben megadott büntetésre
kötelezné a magyar félt. Ellenben a szerződés értelmében a
magyaroknak kártérítést kell fizetniük, és ez a nehezebb, mert a
károk értékén és terjedelmén vitatkozni lehet. A vita megkezdődött.
(folyt.)
1989. május 17., szerda
|
Vissza »
|
|
Ausztria kártéritést követel
|
A 1986-ban megkötött szerződés voltaképp nem egy, hanem három
szerződés. Az egyik a nagymarosi vízierőmű megépítésére, a másik az
építkezések finanszírozási módjára, a harmadik az
áramszolgáltatásokra vonatkozik. A pénzügyi egyezmény értelmében az
osztrák energiaközpont és a több bankból álló konzorcium az osztrák
dunai erőművek részvénytársaságát bízta meg a vállalkozás
kivitelezésével, melynek értelmében az 1984-es árszintet alapul véve
5 milliárd 750 millió shchillinget fordítanak a bős-nagymarosi erőmű
építési költségeire. Ennek névértéke azonban már a szerződés
megkötésekor 7 milliárd schillingre emelkedett. Az osztrák állam
vállalta a kölcsön garanciáját, összesen 10 milliárd schillinges
hitelkeretig, csakhogy - mint ezt most Lacina pénzügyminiszter
kifejtette - az osztrák állam majd csak 1996-tól illetékes a
kiesések megfizetésére.
Vranitzky kancellár szerint az osztrák cégek eddig 2 milliárd
300 millió schillinget fektettek be a nagymarosi építkezésekbe. A
magyar kormány döntése - a munkálatok felfüggesztése - nagy érvágást
jelent a többszáz osztrák munkást foglalkoztató építővállalatoknak,
holott az egyelőre két hónapig tartó munkaszünet idején nem tudnak
mit kezdeni a munkásokkal.
Még nehezebb a helyzetük az osztrák gépgyáraknak, melyek máris
mintegy másfél milliárd schillinget fektettek be a nagymarosi
viszonyoknak megfelelő turbinák elkészítésére. Ezek megtervezése és
a szükséges előmunkálatok, modern technológiák kifejlesztése is 100
millióba került. (folyt.)
1989. május 17., szerda
|
Vissza »
|
|
Ausztria kártérítést követel - 2. folyt.
|
Az osztrák kancellár szerint Ausztriának nincs módjában
lemondania a szerződés betartásáról és a megszegéséből adódó károk
jóvátételéről. Rámutatott a kérdés nemzetközi összefüggéseire, mely
következtében Ausztria nem engedheti meg magának a szerződések
megszegésének elfogadását, még ha messzemenőleg meg is érti a magyar
kormány helyzetét.
A szakértők szerint az építővállalatok számára még csak
elképzelhető, hogy más feladatokat kapnak az 1995-ös világkiállítás
terveinek kivitelezésében, de ily módon aligha oldható meg a
turbinákat készítő gépgyárak milliárdokra rugó befektetéseinek
kártérítése. +++
1989. május 17., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|