Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 17.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A SZETA állásfoglalása

"Reméljük a vízlépcső további sorsa oly módon alakul, hogy honfitársaink az infláció és az áremelkedés rohama ellenére az erőműre jutó fejpénzt nyereségként számolhassák el. Különösen azok, akiket hátrányos helyzetük nem enged a vízlépcső várható hozadékával foglalkozni. Akiknek nem számít, hogy az ezredforduló után mennyi áramot remélhetnek tőle, mert először folyó havi villanyszámlájukat szeretnék rendezni. Ők most szegények."
SZER:

Ausztria kártéritést követel

"Bécsben tegnap Vranitzky osztrák kancellár kijelentette, hogy Ausztria kártérítést fog követelni, ha Magyarország leállítja a nagymarosi építkezést. Vranitzky hangoztatta, hogy Ausztria megérti a magyar döntést, de nem olyan gazdag, hogy több száz millió dollárt veszni hagyjon a szerződések felbontása következtében."

Ausztria kártéritést követel

Ausztria kártérítést követel SZER
---------------------------- München, 1989. május 17.
     A mai nap


    Bécsben tegnap Vranitzky osztrák kancellár kijelentette, hogy
Ausztria kártérítést fog követelni, ha Magyarország leállítja a
nagymarosi építkezést. Vranitzky hangoztatta, hogy Ausztria megérti
a magyar döntést, de nem olyan gazdag, hogy több száz millió dollárt
veszni hagyjon a szerződések felbontása következtében.

    A bős-nagymarosi erőművel kapcsolatos pénzügyi problémák osztrák
vonatkozását bécsi tudósítónk, Hanák Tibor mondja el:

    - Az osztrák minisztertanács ülése után Vranitzky kancellár azt
a nézetet képviselte, hogy a magyar kormány nagymarosi erőművel
kapcsolatos döntésének hivatalos megfogalmazását és az egész kérdés
tisztázását meg kell várni, mielőtt osztrák részről végleges
állásfoglalásról lehet szó. Alois Mock külügyminiszter a budapesti
osztrák követ részletes jelentését kérte.

    Az azonban már most világos, hogy az osztrák gazdasági életet
érzékenyen érinti az építkezések felfüggesztése.

    Mint az osztrák gazdaságügyi miniszter elmondta az
osztrák-magyar szerződéseknek nincs olyan része, melyet egyezmény
megszegése esetén (...), tehát egy összegben megadott büntetésre
kötelezné a magyar félt. Ellenben a szerződés értelmében a
magyaroknak kártérítést kell fizetniük, és ez a nehezebb, mert a
károk értékén és terjedelmén vitatkozni lehet. A vita megkezdődött.
(folyt.)


1989. május 17., szerda


Vissza »


Ausztria kártéritést követel

A 1986-ban megkötött szerződés voltaképp nem egy, hanem három
szerződés. Az egyik a nagymarosi vízierőmű megépítésére, a másik az
építkezések finanszírozási módjára, a harmadik az
áramszolgáltatásokra vonatkozik. A pénzügyi egyezmény értelmében az
osztrák energiaközpont és a több bankból álló konzorcium az osztrák
dunai erőművek részvénytársaságát bízta meg a vállalkozás
kivitelezésével, melynek értelmében az 1984-es árszintet alapul véve
5 milliárd 750 millió shchillinget fordítanak a bős-nagymarosi erőmű
építési költségeire. Ennek névértéke azonban már a szerződés
megkötésekor 7 milliárd schillingre emelkedett. Az osztrák állam
vállalta a kölcsön garanciáját, összesen 10 milliárd schillinges
hitelkeretig, csakhogy - mint ezt most Lacina pénzügyminiszter
kifejtette - az osztrák állam majd csak 1996-tól illetékes a
kiesések megfizetésére.

    Vranitzky kancellár szerint az osztrák cégek eddig 2 milliárd
300 millió schillinget fektettek be a nagymarosi építkezésekbe. A
magyar kormány döntése - a munkálatok felfüggesztése - nagy érvágást
jelent a többszáz osztrák munkást foglalkoztató építővállalatoknak,
holott az egyelőre két hónapig tartó munkaszünet idején nem tudnak
mit kezdeni a munkásokkal.

    Még nehezebb a helyzetük az osztrák gépgyáraknak, melyek máris
mintegy másfél milliárd schillinget fektettek be a nagymarosi
viszonyoknak megfelelő turbinák elkészítésére. Ezek megtervezése és
a szükséges előmunkálatok, modern technológiák kifejlesztése is 100
millióba került. (folyt.)


1989. május 17., szerda


Vissza »


Ausztria kártérítést követel - 2. folyt.

Az osztrák kancellár szerint Ausztriának nincs módjában
lemondania a szerződés betartásáról és a megszegéséből adódó károk
jóvátételéről. Rámutatott a kérdés nemzetközi összefüggéseire, mely
következtében Ausztria nem engedheti meg magának a szerződések
megszegésének elfogadását, még ha messzemenőleg meg is érti a magyar
kormány helyzetét.

    A szakértők szerint az építővállalatok számára még csak
elképzelhető, hogy más feladatokat kapnak az 1995-ös világkiállítás
terveinek kivitelezésében, de ily módon aligha oldható meg a
turbinákat készítő gépgyárak milliárdokra rugó befektetéseinek
kártérítése. +++


1989. május 17., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Szegő Péter vagyok a FIDESZ .... csoportjának tagja. A csoport nem olyan régen április 14-én alakult. Egy barátommái és egy csoporttársammal Kolga Miklóssal együtt Vaclav Havel kiszabadítása érdekében többezer, egészen pontosan 2777 aláírást gyűjtöttünk. Ennek egy részét március 15-én egy részét május 1-én gyűjtöttük össze. Az aláírást tartalmazó iveket bevittük a budapesti csehszlovák nagykövetségre. Az iveknek egy részét ma vittük be. Szeretnénk, ha a Szabad Európa erről egy egész szolid tudósítást leadna, ugyanis ugy gondoljuk, hogy egy olyan dologról, ahol összegyűlt majdnem 3.000 aláírás egy politikai fogoly kiszabadítása érdekében kéne valamit tudósítani és leadni. Előre is köszönjük. Címem: Szegő Péter, Bp. XIII. Csanádi u.4/b"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD