 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
MSZMP reformkörök országos tanácskozása szegeden
|
1989. május 20., szombat - Szombaton délelőtt Szegeden, az MTA
Biológiai Központjában megkezdte munkáját az MSZMP reformkörök
országos tanácskozása 110 reformkör, platformcsoport több mint 400
képviselője, s az új szerveződések, pártok, társadalmi mozgalmak
csaknem 100 érdeklődője résztvételével. A tanácskozáson megjelent
Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Csongrád
Megyei Pártbizottság első titkára is.
A reformkörök még nem jelentenek akkora tömeget, amely
megváltoztathatná az MSZMP arculatát, de már éreztetik hatásukat -
mondta a tanácskozást szervező, a országban elsőként megalakult
Csongrád megyei reformkör képviselője, Lovászi József. Kiemelte: a
tanácskozás célja az MSZMP-n belül reform-platform kidolgozása.
A reformkörök létrejötte a párt eddigi működésének kritikája -
hangsúlyozta Kerényi György, a Bács-Kiskun megyei reformkörök
képviselője vitainditó előadásában. Csökken a párt létszáma, egyre
többen morzsolódnak le. A kiábrándulás, az elfordulás okaként
említette egyebek mellett, hogy elbürokratizálódott a párt, a
lélektelen és a formális szervezeti életből szinte kiveszett az
emberi kapcsolat, a szolidaritás.
Az MSZMP bármennyire is szeretné, nem szabadulhat a sztálini
modelltől, ha saját működését, felépítését át nem formálja -
mondotta Géczi József, a Csongrád megyei reformkör képviselője. Majd
kijelentette: mindehhez sürgősen, még az idén rendkívüli,
előrehozott pártkongresszusra van szükség. Elmondta azt is, hogy
számos reformkör fontosnak tartja: Nagy Imre és kivégzett társai
temetése előtt egyértelmű politikai értékelést kapjanak a
demokratikus szocializmus 1953 utáni politikai, irodalmi és
filozófiai áramlatairól az MSZMP részéről is. Ugyancsak fontosnak
tartotta továbbá, hogy kíséreljék meg a Kádár-korszak differenciált
értékelését is.
A plenáris ülést követően a tanácskozás öt szekcióban folytatja
munkáját. Ezek témái: múltunk a jelenben; milyen pártot akarunk?; a
gazdaság és a tulajdon reformja; társadalmi állapotaink és a reform;
átmenet a demokratikus jogállamba. (MTI)
1989. május 20., szombat 12:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|