|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Befejeződött az MSZMP reformkörök országos tanácskozása (2.rész)
|
Szakítson a demokratikus centralizmussal, működését a teljes pártdemokrácia jellemezze. Szükségesnek tartják a reformkörök a névváltoztatást. Az új névben tükröződjön a megújult párt demokratikus szocialista jellege. Ezután Keserű Imre, a szentesi reformkör tagja szólt hozzá, aki kijelentette: ma Magyarország forradalmi léptékű feladatok előtt áll. Az MSZMP-tagoknak két választásuk van. A fordulat - ellenük, vagy velük - mindenképpen végbe megy. A reformkörök úgy határoztak: nem hagyják, hogy az MSZMP ebből a fordulatból kimaradjon. A híd szerepét szeretnék betölteni a hatalom, valamint a párt és a társadalomnak a fordulatban érdekelt erői között. Nem nevezhető szocializmusnak az a rendszer, amely Lukács Györgyöt, József Attilát, Nagy Imrét, Heller Ágnest, Alexander Dubceket, Bihari Mihályt, Király Zoltánt, Biró Zoltánt, Lengyel Lászlót, ezeket a reformistákat kivetette magából - mondta. Ugyanakkor ezek az emberek példáját is jelentik annak, hogy a demokratizmus és a szocializmus eszmerendszere összeegyeztethető. Eljött az idő arra, hogy a sztálini modellt végérvényesen és visszavonhatatlanul megszüntessük. A modellváltás azonban csakis békés körülmények között mehet végbe - hangsúlyozta Keserű Imre. A nagygyűlésen felolvasták a tanácskozásnak az Ellenzéki Kerekasztal levelére adott válaszát, amelyben egyebek között a reformkörök kimondják: a jelenlegi válsághelyzetből hazánkat csak a társadalmi közmegegyezés mozdíthatja ki. Minden politikai erőnek felelősséget kell vállalnia e történelmi, példa nélkül álló vállalkozás sikerre vitelében. A fő felelősséget annak a pártnak kell vállalnia, amelynek negyven évi kormányzása társadalmunkat a jelenlegi válságba juttatta. Az útkeresés után most a reformok teljes körű megvalósításának időszaka következett el - jelentette ki Nyers Rezső, akit a hallgatóság nagy tapssal köszöntött a pódiumon. Rámutatott: nem forradalomra, hanem forradalmár szellemű és forradalmár bátorsággal végrehajtandó strukturális reformokra van szükség. Utalt arra is, hogy a magyar szocialista mozgalomban 1953 óta jelen vannak a reformtörekvések, s ilyen kezdeményezések történtek 1956-ban és 1968-ban is. (folyt.köv.)
1989. május 21., vasárnap 15:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|