|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (5. rész)
|
Megreformálni csak működőképes rendszert lehet; a gazdasági növekedés kizárólag folyamatos szerkezetváltásra alapozható; soha többé nem szabad elfogadni olyan programot, amely a rövid távú érdekeknek rendeli alá a gazadaság hosszú távú fejlődését - így foglalható össze a gazdaság és a tulajdon reformjával foglalkozó szekció főbb mondanivalója. Ezt a gazdaságot felülről dinamizálni már nem lehet, most már nem egyszerűen a gazdaság reformjára, hanem gazdasági rendszerváltásra van szükség - hangsúlyozta több neves közgazdász. A gazdaság talpra állításához szükséges tennivalókat a felszólalók elsősorban a politika és a gazdaság szétválasztásában, a tulajdonosi rendszer megreformálásában, a piac kialakításában jelölték meg. Ehhez - mint mondták - először is meg kellene tisztítani a gazdaságot azoktól az elmúlt évtizedekben rárakódott ideológiai terhektől, amelyektől minden reform retorika ellenére még ma sem tudunk szabadulni. A tulajdonosi rendszer átalakítása kapcsán olyan szélsőséges nézetek is elhangzottak, mint például a gyárak teljes népi részvényesítése, vagy az állami tulajdon egyszerű visszaadása magántulajdonba. A készülő átalakulási törvénnyel összefüggésben többen kiemelték: a jogszabály-tervezet csak az átalakulás lehetőségeiről, módszereiről rendelkezzék, a tulajdonlás kérdéseit válasszák külön, s hagyják meg azt a lehetőséget, hogy az új sokszínű tulajdonosi rendszer a gazdaság természetes fejlődése nyomán alakuljon ki. Az is elhangzott: meg kell próbálni a lehetetlent, a külső egyensúly megőrzésével együtt bővíteni a vállalkozások mozgásterét. Egy történelmi út járhatatlanná vált, ezért modellváltásra van szükség - ebből kiindulva vizsgálta a tennivalókat a társadalmi állapotaink és a reform összefüggéseit taglaló szekció. Az itt felszólalók rámutattak, ma minden politikai erő, így az MSZMP is, csak a nagy egész, a makrostruktúra kérdéseivel foglalkozik, holott égető szükség lenne a társadalom mikrostruktúrájának átalakítására is, mert a reformok eddig itt még mindig elakadtak. A felszólalalók a mikrostruktúra reformjának szükségességét elsősorban a kultúra, az oktatás és a nevelés oldaláról vizsgálták. A szekcióban többen amellett foglaltak állást, hogy a választások időpontját ne taktikai megfontolások döntsék el, arra is figyelmeztetnek, hogy az átrendeződés csak legitim kormánnyal lehetséges, amely szavazattal kapott bizalmat. (folyt.köv.)
1989. május 20., szombat 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|