|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Megalakult az Országos Agrár-reformkör (1. rész)
|
1989. május 16., kedd - Az utóbbi napokban, hetekben szerte az országban alakulnak helyi, megyei agrár-reformkörök; kedden a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában a már megalakult reformkörök képviselői jöttek össze, hogy országos szervezetüket létrehozzák.
Az alakuló ülés szónokai nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a magyar mezőgazdaság az ellehetetlenülés helyzetébe került. A paraszti munka leértékelődött, elviselhetetlen mértékben kinyílt az agrárolló. A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége jóval a népgazdasági átlag alá zuhant. Nemcsak a paraszti jövedelmek vannak veszélyben, hanem számolni kell a mezőgazdasági termelés olyan mértékű csökkenésével is, ami veszélyeztetheti a belföldi ellátást és az agrárexportot. A reformkörök szervezői úgy vélik, hogy a mostani politikai, gazdasági átrendeződésben a mezőgazdasági ágazat lehetőséget kap helyzetének megváltoztatására. Az előadók hangsúlyozták: a a szövetkezeteknek, az állami gazdaságoknak és kistermelőknek közösen kell fellépniük érdekeik védelmében, egység nélkül nem érhetnek el eredményt. Az élénk vitában a felszólalók annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a mezőgazdasági termelésben dolgozók legyenek tevékeny kezdeményezői és alakítói egy olyan új agrárpolitikának, amely biztosítja a versenysemlegességet, ami elengedhetetlen feltétele az állami gazdaságok, a mezőgazdasági szövetkezetek és az egyéni termelők közös érdekeken alapuló együttműködésének. Az agrár-reformkörök nem kívánnak párttá szerveződni - derült ki a vitából -, s ahogy azt Vándor Péter, a TOT Oktatási és Üdülési Központjának igazgatója hangsúlyozta: olyan politizáló parasztszövetséggé akarnak válni, amely hatékonyan képviseli az agrárágazat érdekeit és ugyanakkor részt vesz az agrárpolitika kialakításában. A vitában felszólalt a Gabonatermelők Egyesülésének képviselője is, és ismertette a kománnyal szemben támasztott követeléseiket. Ezek között szerepelt például, hogy a gabona felvásárlási árát - mely messze elmarad a társadalmilag indokolt, s méginkább a világpiaci ártól - legalább 30 százalékkal emeljék. A kormány számoljon el, hogy az elmúlt öt évben kinek, mennyi gabonát értékesített. (folyt. köv.)
1989. május 16., kedd 19:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|