|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
A gyulai Magyar-Román Baráti Kör nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. május 16., kedd - A barátság két ember, két csoport, de nemkülönben két nép között olyan humánus érzelmi ragaszkodás, bizalom, kölcsönös tisztelet és szeretet, amiért mindig is érdemes volt és lesz hittel cselekedni, áldozatot hozni, jószándékú tevékenységet kifejteni. Ilyen barátság tiszta szándékáról tett tanúbizonyságot a pécsiek ma már több mint száz fős értelmiségi csoportja, amikor arra vállalkoztak, hogy a mostani kritikus államközi kapcsolatok közepette és ellenére megalakítottak egy Magyar-Román Baráti Kört, a két nép és nemzet közötti őszinte barátság felélesztése és elmélyítése céljával. Csatlakozva a pécsiek nemes kezdeményezéséhez, a gyulai románbarát magyarok és magyarbarát románok egy kis közössége - önszerveződő és független csoportként - 1989. május 15-én megalakította a gyulai Magyar-Román Baráti Kört. Ennek a körnek a közös akarattól vezérelt szándéka: a határainkon innen és határainkon túl élő magyarok és románok közötti egyéni és kollektív baráti viszony ápolása és fejlesztése, ezzel is követve gazdag múltunk történelmileg hitelesített haladó hagyományait, melynek számos példáját adta és adja ma is Gyula városa mind a többajkúak békés együttélésével, mind pedig emberközpontú szellemiségével. Mindezek tiszteletben tartásával az alapítók kimondják és e nyilatkozatban közzéteszik: a/ A gyulai Magyar-Román Baráti Kör nem tekinti magát politikai szervezetnek, de felvállalja a politizálásnak, a ,,népi diplomáciának,, azt a fontos részét, amely révén bármily szerényet is, de tenni és cselekedni tud a két egymásra utalt nép barátságáért, keresi és felveszi a kapcsolatot mindazon személyekkel, csoportokkal és szervezetekkel, amelyek hasonló célokat tűztek ki maguk elé, létével és tevékenységével bátorít minden barátságépítő kezdeményezést. (folyt. köv.)
1989. május 16., kedd 15:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|