Rendszerváltás és az MTI

	Sajtótájékoztató az új Nemzeti Színház építészeti pályázatáról (1. rész)
1989. május 16., kedd - Hivatalosan meghirdették az új Nemzeti Színház épületterv-pályázatát azon a sajtótájékoztatón, amelyet Szinetár Miklós kormánybiztos - több szakemberrel együtt - tartott kedden a Parlamentben. Szinetár Miklós tájékoztatójából és a kérdésekre adott válaszaiból kitűnt: második fordulójához érkezett az új Nemzeti Színház építésének újrakezdett előkészítése. A kormány döntése alapján az első lépcsőben a színház helyének kijelölésére írtak ki pályázatot, amely tavaly zajlott le. A beérkezett 32 pályamunkát kiállításon is bemutatták. A zsüri akkor a Várban a volt Honvédelmi Minisztérium épületére, illetve a Tanács körúti üzletsor helyére tett javaslatot. A fővárosi tanács - amelynek tulajdonosként jogköre, hogy kijelölje a végleges helyet - ezt a javaslatot részben módosította. A várbeli helyszínt, illetve az Engels térnek a pályaudvartól a Bajcsy-Zsilinszky útig terjedő részét biztosítja a színház számára. Ez utóbbi kijelölését az indokolta, hogy a pályázatok többsége erre a helyszínre irányult, s a kiállítás után is az Engels tér kapta a legtöbb szavazatot, harmadsorban pedig: a Tanács körúti helyszín szanálása olyan magas előköltségekkel terhelné az építkezést, ami irreálissá tenné a megvalósulást. Ugyancsak kormánydöntés volt - mondotta -, hogy még az idén ki kell írni az építészeti pályázatot, és év végéig el kell dönteni, ennek alapján hová épüljön az új Nemzeti Színház. Olyan színházi kulturális központot képzelnek el - fejtette ki Szinetár Miklós -, amely az egész magyar nyelvű színjátszás központjaként működne, Marosvásárhelytől Torontóig minden magyar nyelvű színháznak otthont adna. Módszertani központként az egész magyar nyelvű színjátszás számára dramaturgiai műhelyeket működtetne, helyet adna a testkultúra, az ének- és zenekultúra fejlesztésének, a szakmai továbbképzésnek, továbbá a színházi dolgozók - például ügyelők, öltöztetők, világosítók, díszítők - utánpótlásának nevelését is szolgálhatná. Ilyen ugyanis ma nincs Magyarországon. A létesítményben kereskedelmi és vendéglátóipari egységek is lennének, e helyiségek eladása vagy bérbeadása már menet közben segítheti az építkezéshez szükséges pénzforrások bővítését. (folyt. köv.) 1989. május 16., kedd 15:31
Vissza »

	új Nemzeti Színház építészeti pályázatáról (2. rész)
Mindezeken túlmenően az idegenforgalmi szezonban egyhónapos nyári fesztivál játszási tere lenne. A pályázat nyilvános, minden magyar építész pályázhat. Több mint 300, külföldön élő magyar építőművészt levélben is felkértek a részvételre. A 15 tagú zsüri elnöke Somogyi László, a Bécs-Budapest Világkiállítás kormánybiztosa, akit még miniszterként kértek fel erre a tisztségre. A álló bíráló bizottság szakértőket is foglalkoztat, az értékelés idején pedig külföldi szakemberek véleményét is kikéri majd. Ezenkívül az előkészületekkel foglalkozó operatív bizottság mellett gazdasági tanácsadó testület működik társadalmi munkában: ennek feladata, hogy feltárja a lehetséges pénzügyi forrásokat az építéshez. Az új Nemzeti Színház megvalósítása mai becslések szerint 5-6 milliárd forintba kerül. Az építkezés megkezdésének, illetve befejezésének időpontját firtató kérdésekre válaszolva elmondta: a tervpályázat beküldésének határideje október 16. A zsűri az év végéig dönt, ennek ismeretében pedig a kormány határoz az időpontokról. Úgy vélte azonban, ha az építkezés jövőre nem kezdődik el, és 1995-re, a világkiállításra nem fejeződik be, akkor a Nemzeti Színház ügye ismét lekerül napirendről. Az új Nemzeti Színház építése - hangoztatta - a kormány vállalkozása. Igaz, a mai politikai helyzetet mérlegelve alakulhat olyan kormány - akár koalíciós kormány -, amely később úgy dönt, hogy leállítja az építkezést. De ezzel együtt sem kívánják az új Nemzeti Színház ügyét egyetlen párttal, az MSZMP-vel sem, és más szervezettel sem megvitatni, vagy akár népszavazásra bocsátani - hangsúlyozta Szinetár Miklós. (MTI) 1989. május 16., kedd 15:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »