 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
Tanácskozás a mezőgazdasági érdekvédelemről (1. rész)
|
1989. május 16., kedd - A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kettős érdekvédelmi szervezetté alakulhatna át - ezt indítványozza az az írásos előterjesztés, amelyet az érdekvédelmi szervezet átalakításával kapcsolatban terjesztettek a TOT elnöksége elé kedden, a fővárosban megtartott ülésen. A javaslat szerint megalakulna a Mezőgazdasági Termelők Szövetsége, amely gazdasági érdekképviseletet biztosítana a tsz-ek, vállalatok és a kistermelői szövetségek részére, másfelől működne a Magyar Földművelők Országos Szövetsége; ez a termelőszövetkezetek tagjainak és alkalmazottainak egyéni érdekképviseletét látná el. A két szervezet valamilyen szinten kapcsolódna egymáshoz - a találkozási pontokról még vita van -, és meg kell találni még a testületek finanszírozásának legmegfelelőbb formáját is. Mindenesetre a szándék egyértelmű: a TOT a szövetségek szövetségévé kíván átalakulni, meghagyva működésének elfogadott és bevált formáit, a korábbinál jobban felvállalva egyebek között az egyén képviseletét, jogainak, lehetőségeinek biztosítását.
Az elnökség ülésén vita volt afelől, hogy milyen formában
képviselhetők a leghatásosabban a kistermelők és az egyéni
gazdálkodók érdekei. A legtöbben amellett voksoltak, hogy a
kistermelői szövetségek, szervezetek delegáljanak képviselőket az
újonnan formálódó szövetséghez. Helyeselték, hogy a TOT új kereteket
keres az eddiginél hatékonyabb érdekvédelemhez, kiindulva abból:
eddig egységes rendszerben igyekeztek ellátni a gazdaságok, illetve
az egyének érdekvédelmét, ám ez a próbálkozásuk gyakran bizonyult
sikertelennek.
Az elnökség elé került a gabonaágazat szervezeti és érdekeltségi
rendszerének korszerűsítését indítványozó vitaanyag, amelyről két
menetben tárgyalnak a szövetkezeti gazdálkodók. Az egyik
értekezletre Szolnokon már sor került, a másikat a Dunántúlon,
Veszprémben rendezik meg, május 18-án. Lényegében felhívásról van
szó, amely szokatlanul kemény formában teszi szóvá a mezőgazdasági
érdekeltség kérdését a gabonatermelésben. A felhívás szerint nem
lehet eltekinteni attól, hogy minimálisan 30 százalékkal emeljék - a
világpiaci ár és a termelési költségek függvényében - a
gabonafelvásárlási árakat, és attól sem, hogy az állam garantálja a
gabona felvásárlásához szükséges tőkét. (folyt.köv.)
1989. május 16., kedd 14:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|