Rendszerváltás és az MTI

	Antiperesztrojka-helyzet
Antiperesztrojka-tengely SZER ------------------------ London, 1989. május 16. Világhíradó Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést vált ki. A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is kevesebbre csökkentik. Ilyen körülmények között mind a hivatalos vezetésnek, mind az ország ügyeit és az egyén felelősségét átérző állampolgárnak önfegyelmet és bizony bölcsességet kell tanúsítania, hogy a múltban már oly sokszor rossz útra vezető negatív sémák csapdáját kikerülje. Ferenczi Zoltán kollégám beszélget rádiónk csehszlovák és román osztályának munkatársaival: - Két nemzetközileg ismert szakember, Vlagyimir Kuzint (?), rádiónk kutatási osztályának ügyvezető igazgatóját és Michael Safirt (?) a román részleg tudományos munkatársát kérdezem arról, hogy a Budapest-Prága, illetőleg a Budapest-Bukarest közötti feszültség még meddig növekedhet a közeljövőben? Elsőként Vlagyimir Kuziné a szó. (folyt.) 1989. május 16., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Antipersztrojka-tengely - 1. folyt.
- Nézze, az nem mondható, hogy Csehszlovákia örömmel fogadta a közelmúlt magyarországi eseményeit. Így azután a gát építésének felfüggesztésére hozott döntés ezt a prágai rossz közérzetet nem enyhítette. Nyilvánvaló, hogy még nem érkeztünk a folyamat végére, de annyit talán megkockáztathatunk, hogy a helyzet elmérgesítése egyik félnek sem érdeke. Várható tehát, hogy némi nyilvános vita után a két fél csendben leül, hogy megoldják a vitás kérdéseket. - Ugyanilyen derűlátó a Budapest-Bukarest viszony jövőjének kérdésében Michael Safír? - Nyilvánvaló, hogy nem. Amíg Ceausescu a helyén van, addig szüksége van Magyarországra, hogy elterelje a figyelmet országa problémáról. Sőt most, hogy a román népnek nyilvánvalóan jelentős része az úgynevezett szovjet veszélyre pozitívan tekint, nemhogy a feszültségek csökkenésére számítok, hanem arra, hogy szinte minden nap valamilyen új meglepetést hozzon. - Ceausescu nemsokára Prágába látogat. Gondolja, hogy a prágai vezetők kihasználják azt, hogy személyében olyan vezető érkezik a csehszlovák fővárosba, aki örömmel venné, ha felhasználnák magyarellenes érzelmeit? - Azt gondolom, hogy Ceausescu prágai látogatását már korábban rögzítették és nyilvánvalóan annak semmi köze sem volt olyan friss eseményekhez, mint a Dubcek-interjú a magyar televízióban, vagy a bős-nagymarosi építkezés felfüggesztése. Annyi azonban nyilvánvaló, hogy a látogatás szimbolikáját úgy fogják majd tekinteni, mint két olyan ország közeledését, amelyek nem nagyon barátságosak a szovjet reformok irányában. (folyt.) 1989. május 16., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Antiperesztroja-tengely - 2. folyt.
Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy a két országnak az ideológián kívül nincs sok érdekközössége. A Charta 77 éppen most adott ki egy tiltakozó nyilatkozatot Ceausescu prágai látogatása ellen, a román pártfőtitkár gyalázatos emberi jogi teljesítménye miatt. És még hozzáteszi: ha a látogatásra mégis sor kerül, akkor Jakes nyilvánosan ítélje el Ceausescu emberjogi viselkedését. Nem hinném, hogy Jakes ezt megtenné, de azt sem, hogy a két pártfőtitkár valamiféle szerződést köt. - Michael Safír önnek is ez a véleménye? - Igen, de persze Románia mindent megtesz, hogy Csehszlovákiát, sőt Kelet-Németországot is bevonja Magyarországgal szembeni konfrontációjába. - Az antiperesztrojka-tengely? - Az antiperesztrojka-tengely, sőt a román pártlap Csehszlovákia függetlenségi napján azt írta, hogy a két ország hagyományosan is revízió ellen volt és ezt a szót a románok mindenfajta revízióra értik: ideológiai revízióra és határkiigazításra, határrevízióra is. Vagy, hogy tovább menjnek: két napja Ceausescu Turnu-Severinben hirtelen a jugoszláviához fűződő kapcsolatok nagy fontosságáról beszélt. Ezt persze lehet úgy értelmezni, hogy két szomszédos országról van szó, de úgy is, hogy a kisantant felélesztéséről, vagyis hogy Belgrádban is felébressze a közös érdek érzetét. Képzelje el, pont a Scinteia vett most át egy jugoszláv lapból egy olyan cikket, amelyik Magyarországot támadta meg az egy emberi jogi ügyben. Arról persze a román pártlap nem írt, hogy a jugoszláv sajtó milyen erőteljesen támadja a román emberi jogsértéseket. (folyt.) 1989. május 16., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Antiperesztrojka-tengely - 3. folyt.
- Kuzin úr, Csehszlovákiában is nosztalgiával gondolnak a magyarellenes Antantra? - Hát az az Antant, amelyiknek Kelet-Németország is tagja, igencsak fura Antant lenne. +++ 1989. május 16., kedd
Vissza »