|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar események
|
Magyar események SZER ---------------- München, 1989. május 16. Nemzetközi sajtószemle A bős-nagymarosi vízlépcső építkezés leállítása vegyes visszhangot váltott ki a nyugatnémet sajtóban. A független, baloldali Frankfurter Rundschau Budapesten tartózkodó tudósítója, mint kommentárjában írja: azt sem tudja a magyar miniszterelnök politikai bátorságát, vagy épp politikusi naívitását csodálja-e jobban. Tavaly még sikerült parlamenti támogatást kicsikarni az építkezés folyatatásához. Grósz Károly, az akkori kormányfő világosan ki is nyilvánította, hogy számára nem a gazdasági, nemis a természetvédelmi, hanem a politikai szempontok a fontosak és ezért támogatta az építkezést. Ha leállítatná aláásná a magyar vezetés hitelét. Ha Grósznak akkor igaza volt, akkor most az általa kiszemelt utód alapos hibát követett el. De vajon kinek a hitelét ássa alá? A magáét, vagy az elődjeiét? - kérdezi a nyugatnémet újság kommentárja, amelynek összegzése szerint Németh Miklós hazai népszerűségének valószínűleg használt a döntés, külföldről azonban helytelenítő fejcsóválásokat kell majd bezsebelnie, választása azonban aligha volt - szögezi le a Frankfurter Rundschau kommentárírója. (folyt.)
1989. május 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar események - 1. folyt.
|
A Stuttgarter Zeitung vezércikke szerint azonban Németh Miklós valójában hidegfejű számítások után hozta meg a döntést. Mindez, ami az építkezés leállítása ellen szólt, vagyis Csehszlovákia és Ausztria várható haragja és a magyar uralkodó párton belüli, még korántsem teljesen semlegesített visszahúzóerőknek jutott támadási felület, mindez eltörpült amelett, hogy a beruházás feladásával milliárdos, és még a Kádár-korszakban vállalt kiadások terhétől szabadul meg a magyar gazdaság. A miniszterelnök keménynek és határozottnak mutatkozott. Kérdés - írja a Stuttgarter Zeitung -, hogy meg tudja-e őrizni ezeket a jó tulajdonságait akkor is, amikor Ausztria és Csehszlovákai benyújtja a számlát? A prágai rezsim már be is jelentette kárigényét, az építkezésben résztvevő osztrák cégek pedig hamarosan szintén megjelennek követeléseikkel - fejeződik be a nyugatnémet lapban megjelent cikk. Magyarországgal foglalkozik a Frankfurter Allgemeine Zeitung is. A vezércikk címe: a Grósz-korszak a végefelé jár. Az elmúlt hét még magyarországi mértékkel mérve is eseménydús volt. Elbocsátották a pártelnököt és alaposan megnyírbálták a főtitkár hatalmát. Kádár menesztése elkerülhetetlen volt, így viszont megüresedett az ő kedvéért kreált pártelnöki állás. Kádár trónfosztója, Grósz eleinte mindenki bizalmát megszerezte. A pártvezetés konzervatív rétegeinek tavalyi sportcsarnoki beszédével szerzett kellemes perceket, amikor a kibontakozó magyarországi pluralizmust a fehérterrorral hasonlította össze. Ennek ellenére Nyugaton reformerként tette ismertté a nevét. (folyt.)
1989. május 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar események - 2. folyt.
|
A magyar párton belüli reformerek azonban nem tekintik vezető alakjuknak a főtitkárt. Ő viszont nem tőlük, hanem az ortodoxoktól sietett megszabadulni. Kádár előtt néhány héttel áldozta fel Berecz Jánost. És, hogy ezzel a rossz felé védezik, a napi politikában egyik vereséget szenvedi a másik után. Németh Miklós, aki Grósz védencének számított, amikor átvette tőle a miniszterelnökséget, azóta bebizonyította, hogy önállóan is képes kormányozni, és többször nyíltan szembeszegült Grósszal. Visszautasíttota, amikor a pártfőtitkár gazdasági szükségállapotot akart bejelenteni, aztán átrendezte a kormányt, amelyből kikerültek a régi gárda képviselői, és végül leállítatta a bős-nagymarosi építkezést. Ha ez utóbbit a parlament is jóváhagyja, akkor valószínű, hogy a Grósz-éra még az idei, őszi pártkonferencia előtt véget ér. Grósz érdeme annyi marad, hogy az eltelt kényes időszakban biztosítani tudta Moszkva jóindulatát a magyar politikai változások iránt. Az egy hónap múlva megrendezendő Nagy Imre gyászünnepség azonban arra int, hogy a magyar kommunista vezetők csak akkor őrizhetik meg politikai befolyásukat, ha ők követik a nép akaratát, és nem a népet igyekszenek rávenni arra, ahogy Kádár tette, hogy kövesse őket - szögezi le a Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikke. +++
1989. május 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|