|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz interjú - New York Times (3.rész)
|
,,Félelem és apátia van,, , idézte a lap Kőszegh Ferencet, az SZDSZ vezetőjét: ,,Az emberek nem hiszik, hogy szervezeteink hatékonyak lehetnek. Gyanakodnak, hogy az értelmiségi elit mozgalmairól van szó, amelyeknek nincs tömegbázisuk,,. A The New York Times utal arra, hogy négy, 1948-ban feloszlatott politikai párt újjáalakult és új politikai mozgalmak is jöttek létre, de a régi és az új szervezetek közül csak egynek van négyezernél több tagja. A tudósítás szerint Grósz Károly jelentős politikai vereséget szenvedett, amikor a kormány a nagymarosi erőmű munkálatainak felfüggesztése mellett döntött, hiszen a főtitkár május 1-én még támogatta a beruházást. Grósz politikai pályafutása során ,,szigorú kommunista ortodoxiát,, képviselt. Korábban azt vallotta, hogy 1956 ellenforradalom volt, majd, miután a hatalmi harcban a kérdés jelentősége megnőtt, centrista álláspontot foglalt el és kialakította a kompromisszumot: 1956 nemzeti felkelésként kezdődött és ellenforradalommá fajult. ,,Mivel nem hisznek Grósz elkötelezettségében a mélyreható változás mellett, sok kommunista úgy véli: a vezetése elleni belső kihívások el fogják távolítani helyéről, mielőtt sor kerülne Magyarország első szabad parlamenti választására,, - írta a The New York Times. A reform-kommunisták és a párthoz nem tartozó liberálisok Pozsgay Imre vezetésében bíznak, írta a lap, aki lelkesen támogatja Mihail Gorbacsov újításait. Pozsgay a párton belül saját útját járja, nincs szoros kapcsolatban még más, a megújítás mellett elkötelezett személyekkel, így Nyers Rezsővel, a 60-as évek gazdasági reformjai megteremtőjével sem. A The New York Times tudósítása szerint az MSZMP elismeri, hogy a gazdasági válságból csak nyugati segítséggel lehet kijutni. Annak tudatában, hogy Magyarországot a Nyugat számára elfogadhatóbbá kell tenni, a párt engedett a követeléseknek: ismerjék el a politikai pluralizmust, a polgári szabadságjogokat és a vegyes piacgazdaságot.+++
1989. május 15., hétfő 18:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|