|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Balti gyűlés
|
Tallinn, 1989. május 14. vasárnap (mti-ap) - A társadalmi-gazdasági fejlődés modelljének szabad választási jogát követelték maguknak a Szovjetunió három balti köztársaságában működő nemzeti mozgalmak.
Képviselőik Tallinban tartották első ,,balti gyűlésüket,, és ezen vasárnap felhívást adtak ki. Ebben a köztársaságok gazdasági függetlenedése szükségességének kinyilvánítása mellett arra is felszólítanak, hogy az ország szövetségi (moszkvai) központja ne akadályozza meg ,,az állami szuverenitás visszaállításának,, folyamatát. A gazdasági függetlenséget már a jövő évben meg kellene adni a balti köztársaságoknak - olvasható az ap hírügynökségnek a nyilatkozattal foglalkozó jelentésében. Az észt nemzeti mozgalmak által kidolgozott terv például a tallini köztársasági kormány ellenőrzése alá helyeztetné a katonai ágazat kivételével az egész ipart, míg a litvánoknál az az elképzelés, hogy a helyi természeti forrásokat nyilvánítsák kizárólagos ,,köztársasági vagyonnak,, , és külön helyi (köztársasági) pénzt is kibocsáthassanak a köztársasági pénzügyi hatóságok. A köztársasági nemzeti mozgalmak (Népfrontok) azt is kérik, hogy bíróság mondja ki bűnösnek azokat, akik 1940., azaz a köztársaságoknak a Szovjetúnióhoz történt csatlakozása után helyi lakosok ezreit depportálták, végezték ki. A tallini tanácskozás keretében külön, zárt ajtók mögötti találkozót tartott a balti köztársaságok 61 olyan képviselője, akiket nemrég a szovjet törvényhozásba választottak. A törvényhozás május végi ülésére dolgozták ki platformjukat, amelyben a ,,határozott átalakításra,, , valamint az önrendelkezési jog megadására hívtak fel, ám a ,,közös utat,, látják szükségesnek a Szovjetunióban fennálló társadalmi, gazdasági és környezeti problémák megoldásában. Szó volt tanácskozásukon arról is, hogy a létrehoznák a szovjet parlamentben a ,,haladó képviselők koalicióját,, a peresztrojka győzelme érdekében.+++
1989. május 14., vasárnap 18:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|