|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság nyilatkozata a környezetgazdálkodásról (1. rész) (OS)
|
1989. május 14., vasárnap - A természeti környezet és a nép, az ország érdeke ellentétes a vízügyi ágazat érdekeivel, a környezetvédelem összeférhetetlen a vízgazdálkodás mai gyakorlatával. A vízügyi ágazat a maga öncélú és az országra, a népre káros munkáját hasznosnak, sőt környezetkímélőnek kiáltja ki. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter pedig egy évtizedig tartó környezetromboló programot akar megvalósítani. A bős-nagymarosi vízlépcső nemcsak a vízügyi szolgálat egyéb kötelezettségeitől vonja el az emberi és anyagi erőket, hanem a természet- és környezetvédelemtől is. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a környezet rovására váltja valóra a vízügy céljait. Mindezt jól szemlélteti a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumnak a Magyarország környezeti állapotáról kiadott vitaanyaga (Magyar Hírlap, 1989. január 25.). A Duna Kör válaszából (Magyar Hírlap, 1989. április 22.) is látható, hogy a KVM a kérdéseket helytelenül, nem célravezetően teszi fel. A mai botrányos gyakorlatra jellemző példa: Már 1952-ben fölvetődött egy visegrádi vízerőmű terve. (Akkor a bősi erőműről még szó sem volt.) A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerre vonatkozó szerződést Lázár György a nép és az Országgyűlés megkérdezése nélkül írta alá 1977-ben. A BMV-ről a hosszú évekig tartó hírzárlat miatt jóformán semmit sem tudhatott az ország. A magyar népnek, Magyarországnak az érdekeit megcsúfoló mű épül, a lakosság egyre inkább tiltakozik. A KVM, élén a miniszterével, manipulálja az Országgyűlést, a hatóságokat, a társadalmat, és nem veszi figyelembe a többi ágazat, sőt a Magyar Tudományos Akadémia véleményét sem. Sok kérdésre máig sincs válasz, így arra sem, hogy mi lesz a mérgező szennyvíziszappal, hogy tönkremennek a termőföldek, hogy kipusztulnak a halak, hogy a Szigetköz meg Csallóköz alatt lévő rengeteg ivóvíz még jobban elszennyeződik, sőt, hogy a visegrádi duzzasztógát földrengésveszélyes helyen épül. Nagymaroson legalább tízmillió forintot pazarolnak el naponta. A vízügyesek a bírálatokat a saját illetékességi körükbe való beavatkozásnak minősítik, magukat azonban minden más szakmában is csalhatatlannak tartják. A vizek kisajátításával hűbérurak gyanánt uralkodnak az egész országon. Ezzel állandóan növelik a politikai feszültséget. (folyt.köv.)
1989. május 14., vasárnap 18:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|