|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Van-e gátja a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert előirányzó 1977. évi szerződés részleges nem-teljesítésének, a nagymarosi vízlépcső elhagyásának? (2. rész) (OS)
|
A magyar-csehszlovák vízlépcső megállapodással azonos nemzetközi jogi erejű árucsere-forgalmi megállapodásokat és jegyzőkönyveket a szocialista országok kétoldalú kapcsolataiban szinte minden alkalommal megsértik, hiszen az abban előirányzott áruk egy részét nem szállítják le - gondoljunk csak a szovjet újságnyomó papír szállítások elmaradására -, kártérítést mégsem követelnek egymástól az érintett országok. A hatalmas kártérítéstől való félelem alaptalan tehát, mert: - Szocialista országok között kétoldalú gazdasági tartalmú szerződések megsértése mindennapos gyakorlat, a kártérítés fizetése viszont fehér holló. - Csak az minősül kárnak, amit a Magyar Népköztársaság a kétoldalú tárgyalásokon kárnak elismer, azaz a csehszlovák fél nem döntheti el egyoldalúan, hogy mekkora összeget követel tőlünk. - A Magyar Népköztársaság a kár mértékének meghatározásakor csupán a magyar lépés által közvetlenül okozott tényleges károk megtérítésére köteles. - Minél hamarabb bejelenti a magyar kormány, hogy nem építi fel a nagymarosi vízlépcsőt, annál kisebb lesz a kár, mivel a bejelentés után a csehszlovák fél jóhiszeműen nem ruházhat be semmit, ami a nagymarosi vízlépcsőhöz kapcsolódik. Ha rosszhiszeműen mégis folytatja a munkát, akkor ezért kártérítést nem követelhet. - A kártérítés ütemezése, pénzneme vagy kiegyenlítési módja (például áruszállítással) a két fél megállapodásától függ. Csak azt kell vállalnunk, amire képesek vagyunk. Mi lesz, ha a csehszlovák fél szankciókat alkalmaz? - kérdezhető. A válasz az, hogy a viták békés rendezése előtt nemzetközi jogilag tilos szankciókat alkalmazni: ha a Magyar Népköztársaság kész a jogos csehszlovák igények kielégítésére, akkor szankció alkalmazásának nincs helye. Az igény jogosságáról pedig csak a két fél együtt dönthet. A civilizált világ alapelveivel összhangban senki nem lehet bíró a saját ügyében, azaz Csehszlovákia nem dönthet egyoldalúan a szankciókról mindaddig, míg a vita békés rendezésének kihasználatlan módjai állnak rendelkezésre. Ha a kétoldalú tárgyalások nem hoznak a csehszlovák fél számára kielégítő eredményt, akkor a felek közös egyetértéssel választott bíróságot állíthatnak fel, közvetítőt kérhetnek fel, stb. (folyt.köv.)
1989. május 14., vasárnap 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|