|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Németh Miklós nyilatkozata (1. rész)
|
1989. május 14., vasárnap - Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke május 13-án, lengyelországi látogatása előtt exkluzív interjút adott az Országgyűlési Tudósítások részére. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az interjú legfontosabb részeit.
A miniszterelnök ismételten rámutatott: a Kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti a bős-nagymarosi építkezést. A parlament legközelebbi, május 31-i ülésén a kormány felhatalmazást kér a leállítással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek áttekintésére. A felhatalmazás birtokában tárgyalni kíván a csehszlovák illetékesekkel az államközi szerződés módosításának következményeiről, illetve az osztrák pénzintézetekkel a leállítás pénzügyi összefüggéseiről. Július 31-ig részletesen megvizsgálja a leállítás ökológiai, szeizmikus és egyéb környezeti következményeit. Ezek után beszámol a parlamentnek a vizsgálatok eredményeiről. Az Országgyűlés dönt a leállítás kérdésében, illetve, ha úgy tartja helyesnek, akkor népszavazást javasol ebben a kérdésben. A tudósító azzal kapcsolatban is Németh Miklós véleményét kérte, hogy a nemzetközi sajtó ítélete szerint a miniszterelnök parlamenti beszéde tartalmazta a Kádár-korszak legkritikusabb értékelését, anélkül, hogy Kádár János neve említésre került volna. - Itt volt az ideje - válaszolta Németh Miklós - a határvonal egyértelmű és világos megvonásának. Én nem tettem mást, mint azt, hogy a kormány működőképessége szempontjából értékeltem a cselekvés reális lehetőségeit. - Meg kellett tennem ezt azért, mert a társadalom még mindig nem érti eléggé a kormány gondjait. Persze rögtön hozzáteszem, ez nem az embereknek a hibája, hanem azoké, akik annak idején a helyzetről nem tájékoztatták őket. - Napjainkra egyértelműen kiderült a szocializmus-modell alaphibája: elhanyagolja az embert, nem igazán segíti az alkotó, nagy egyéniségek formálódását és kibontakozását, mert semmibe veszi az egyének, a kisközösségek motívumait a termelési tényezők rövid távú kihasználására épül, és mindezek következtében nem hordozza magában a megújulás képességét. Erőszakos fenntartása rombolná a társadalmi viszonyokat, felélné az alkotó energiák maradékát, részleges javítgatása nem oldaná meg, hanem csak elmélyítené az alapproblémákat. (folyt.köv.)
1989. május 14., vasárnap 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|