|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
A Kossuth Lajos Tudományegyetemen megalakult MSZMP reformkör nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. május 11., csütörtök - 1. Kimondjuk a KLTE MSZMP reformkör megalakulását, amelyhez munka- és lakóhelyre való tekintet nélkül minden párttag csatlakozhat. Üdvözöljük az országban alakuló MSZMP reformcsoportosulásokat, s támogatjuk kecskeméti nyilatkozatukat. Együttműködni kívánunk az országos reformkörökkel, illetve az MSZMP debreceni, Hajdú-Bihar megyei reformszárnnyal. 2. Amennyiben az MSZMP akcióképes, európai párttá kíván válni, felül kell vizsgálnia a történelmi múlthoz való viszonyát. El kell ismernie a XX. századi kapitalizmus, a szociáldemokrácia és a baloldali demokratikus mozgalmak eredményeit, előrevivő elemként be kell építenie saját programjába a magyar demokrácia múltbeli tapasztalatait. Az elmúlt 40 év folyamataiba szervesen beágyazódó 1956-ot a kelet-európai elmaradottság felszámolására tett, máig ható érvényességű próbálkozásként fogjuk fel. 3. Az elmúlt 40 évet a sikertelen modernizáció korszakának tartjuk, tehát ennek le kell végre vonnunk a konzekvenciáit is: a. a szocializmus-kapitalizmus leegyszerűsített szembeállítása, mint világképi-ideológiai felfogás dezorientáló, ezért tarthatatlan, csakúgy, mint Marx XIX. századi kapitalizmusképével közeledni a mai jelenségekhez; b. a nyugat-európai modellt jellemző piacgazdaság és képviseleti demokrácia sem egyedül üdvözítő, de hatékonysága, önmegújító képessége és legjobb formájában megvalósuló humanizmusa kétségtelen, ezért tartalmi elemei nem hiányozhatnak megteremteni kívánt szocialista modellünk tartópillérei közül. 4. A mai magyar politika legfontosabb feladata az európai értelemben vett modernizáció megvalósítása. Ebben a folyamatban a jelenlegi viszonyok között meghatározó jelentőségű MSZMP csak úgy tud pozitív szerepet betölteni, ha maga is európai párttá válik. Ezért nemcsak e párt belső ügye, hanem nemzeti érdek is az MSZMP ilyen irányú átalakítása. Ennek feltételei közül emeljük ki: a. rendkívüli pártkongresszust kell összehívni, még az oroszággyűlési választások előtt; b. a jelenlegi hatalmi szempontok szerint felépített pártszerkezeten kívül helyezkedve, újszerű, alulról építkező szerveződés alakítsa ki az MSZMP programját és válassza meg testületeit; c. az MSZMP belső, szervezeti felépítése ne a demokratikus centralizmus, hanem a képviseleti demokrácia elvei szerint alakuljon; (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 15:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|