Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (23. rész)
S bár a 70-es évtized végén az akkori vezetés ezt az ellentmondást felismerte, még mindig azt hitte, hogy meg lehet védeni a teljesítménnyel nem alátámaszott életszínvonalat, hogy át lehet alakítani a termelési szerkezetet áldozatok nélkül, és meg lehet újítani a gazdaságot a politikai intézményrendszer reformja nélkül. - E súlyos tévedések nyomán és csaknem végzetes illúziók kergetése közben pedig felhalmozódott egy hatalmas adósságtömeg, ami ma óriási terhet jelent. Csaknem gúzsbaköti a kormány kezét, és számos területen kényszerpályát jelöl ki. A kormányfő adatokkal is szolgált: az adósságnak jelenleg évi 3 milliárd dollárt meghaladó összeg a törlesztési és kamatterhe. Ezen túl fizetnünk kell a tőkés importért mintegy 5,5 milliárd dollárt, ami együtt már 8,5-9 milliárd dollár kiadás. Ezzel szemben áll egy 6 milliárd dollár körüli exportbevétel. Az egyensúlyhoz hiányzó összeget csökkentheti, ha aktív az idegenforgalom egyenlege, de a többit csak újabb hitelek felvételével tudjuk kiegyenlíteni. Évente tehát fel kell vennünk 2,5-3 milliárd dollár hitelt csak azért, hogy adósságunk terheit fizetni tudjuk, és ebből fejlesztésre semmi nem jut Ez tehát az örökölt helyzet. Ezután így folytatta: - Manapság sokat hallani, hogy a jelenlegi vezetés csak akkor lehet hiteles, ha elhatárolja magát a múlt örökségétől. Amit hibának vagy bűnnek itélünk a múltból, attól valóban el kell határolni magunkat, és el is lehet Ez áll mind a politikában, mind a gazdaságban. De az örökséget nem háríthatjuk el, annak terheit még hosszú ideig cipelnünk kell Nem attól függ, kapunk-e bizalmat, hogy szavakban elhatároljuk magunkat elődeinktől, hanem attól, hogy tetteinkkel bizonyítjuk: mást akarunk és mást is csinálunk Vagyis a jelenlegi helyzetben minden felelős erőnek összefogva kell a múlt örökségét vállalni úgy, hogy ugyanakkor egyértelműen elhatároljuk magunkat a múlt hibáitól. Ez lesz a feladat a Bős-Nagymaros erőmű sorsa feletti döntés során is. Mindnyájan tudjuk: itt már rég nem csupán az erőműről van szó. Bős-Nagymaros egy meghaladásra ítélt modell szimbóluma lett. Teljesen érthetően. A hetvesen évek közepétől ugyanis a politikai vezetés megismételte az ötvenes évek gazdaságpolitikai hibáit. Sok állami nagyberuházás - amelyet a szűk pártvezetés határozott el, illetve szentesített - csődöt mondott. A bős-nagymarosi vízierőmű feletti döntés is ebbe a sorba illeszkedik. Ezt a döntést antidemokratikus módon hozták. Mindenkinek igaza van, aki ezt kifogásolja és velük együtt mondom azt, hogy végérvényesen szakítani kell ezzel a rossz döntési mechanizmussal - hangoztatta a miniszterelnök. (folyt.köv.) 1989. május 10., szerda 16:22
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »