Rendszerváltás és az MTI

	Kínai szakszervezetek követelése (1.rész)
Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Peking, 1989. május 9. kedd (MTI-TUD) - A Kungzsen Zsipao, a Kínai Szakszervezetek Országos Szövetségének központi lapja arról számol be, hogy a szakszervezeti tagok milliói követelik: mielőbb dolgozzák ki és a parlamentben fogadják el a munkajogi, illetve a szakszervezeti törvényt. Ez a követelés hangot kapott a kínai parlament márciusi ülésszaka előtt is. Ennek ellenére a parlament állandó bizottsága nem vette fel az ülésszak napirendjére az immár tíz éve készülő munkajogi, vagy szakszervezeti törvény tervezetének megvitatását. A halogatás ellen testületileg fejezték ki tiltakozásukat a kínai szakszervezetek parlamenti képviselői, de a jelek szerint nem sok sikerrel. Kínai szakszervezeti körökben rámutatnak, hogy a parlament, miközben a vállalati törvény elfogadásával széleskörűen szabályozta a vállalati igazgatók és menedzserek jogait, megfeledkezett arról, hogy ezzel olyan helyzetet teremt, amelyben a munkások és az alkalmazottak jelentős mértékben ki vannak szolgáltatva az igazgatóknak. A vállalatvezetők ugyanis megkapták a jogokat nemcsak a fegyelmezéshez, hanem az elbocsátáshoz is. Ezzel szemben a dolgozók jogai mindmáig tisztázatlanok, s érdekeiket a szakszervezetek sem tudják megvédeni törvényes keretek hiányában. A kínai párt- és állami vezetés hivatalos ideológiája szerint a munkások az ország gazdái. De vajon milyen gazda lehet a kínai munkás egy olyan országban, amelyben - négy évtizeddel a forradalom győzelme után - olyan alapvető jogokat sem biztosít semmiféle törvény a munkások számára, mint például a nyolc órás munkaidő, vagy a minimális munkabér - teszi fel a kérdést a Kungzsen Zsipao. A szakszervezetek elvileg képviselhetik és védelmezhetik a munkások érdekeit, de ehhez nincs törvényes joguk. Ez a magyarázata annak, hogy mind gyakoribbak a munkaügyi viták és konfliktusok a vállalatvezetők és a szakszervezetek, illetve a dolgozók között. Kína-szerte jelentős mértékben növekszik a sztrájkok és a munkabeszüntetések száma. A vállalatvezetők egy része fenyegetéssel és büntetéssel, külön üzemi rendőrség és testőrök alkalmazásával igyekszik megrendszabályozni a munkásokat. (folyt.) 1989. május 9., kedd 16:05
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »