|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP MKKE Reformkörének állásfoglalása (2. rész) (OS)
|
A reformretorika elterjedtsége szükségessé teszi annak megfogalmazását, mit értünk a reform fogalmán. Ezzel kapcsolatban felmerül, hogy a sztálinista társadalmi berendezkedés megreformálható-e? Véleményünk szerint nem A mi felfogásunkban a reform a társadalom és benne az MSZMP gyökeres, forradalmi átalakítását jelenti. Ennek feltétele, hogy a párttagság megszabaduljon az előző korszak sztálinista ideológiájától. Reformfelfogásunk tartalma és célja a vegyes tulajdonra épülő, a világgazdaságba integrált, hatékony piacgzdaság megteremtése és az erre épülő pluralista, többpártrendszeren alapuló, demokratikus jogállamiság kialakítása, a gazdaság hatéknyságával összefüggő, általa megalapozott szocialista értékek, követelmények és eszmények kialakulásáért küzd, mint például a társadalmi igazságosság, az esélyegyenlőség, a szolidarítás, az emberi képességek kifejlesztése, az önmegvalósítás lehetősége stb.Az egyéni, az intézményi, a társadalmi szabadság biztosítása az egyetemes emberi jogok alapján. Nézetünk szerint ezekben foglalható össze tömören a demokratikus szocializmus tartalma, amit célként tételezünk. A magyar reformkísérlet példa nélkül álló, történelmi jelentőségű folyamat. Téves az az elképzelés, hogy a folyamatban lévő reform felülről kezdeményezett és irányított átalakulás. Valójában alulról jövő kezdeményezésként indult, feszítő nyomást gyakorló erőként fennmaradt és tovább erősödik. Ma a reformmozgalomnak, a reformerőknek fokozódó mértékben kell hatást gyakorolni a társadalomra, az MSZMP-re, fent és lent egyaránt. A felülről vezényelt és alul várt reform képlete hibás, minden eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a reformot, mint a párt és a társadalom gyökeres átalakulását alulról, tömegerővel kell kikényszeríteni. A reformkörök mozgalmának éppen ez az alapvető feladata. Reformelképzeléseink platformként való megfogalmazása akkor lehet sikeres, ha néhány alapkérdésben hasonló, vagy közel azonos álláspontot alakítunk ki: 1. Az MSZMP szétesését sokan elkeseredetten, kudarcélményként fogják fel. Ez természetes következménye a sztálinista párt gyakorlatában és ideológiájában végbemenő gyökeres változásoknak, valamint annak a zsákutcának, amibe a társadalom került. 2. A formáció, elméletileg felfogott szocializmus, mint társadalmi gazdasági berendezkedés eleddig sehol sem létezett és nem létezik, jövőjét tekintve pedig utópia. Ugyanakkor a szocializmus mint eszmei áramlat, a szocializmus mint mozgalom, amely küzd a szocialista értékek, eszmények érvényesüléséért, ez (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|