|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP KB - visszhang
|
Budapest, 1989. május 9. kedd (Reuter/AP/AFP/TASZSZ/ADN) - A nyugati hírügynökségek az MSZMP KB üléséről beszámoló jelentéseik élén Kádár János felmentéséről adtak hírt. A Reuter brit, az AFP francia és az AP amerikai hírügynökség budapesti jelentései ismertetik Kádár János politikai pályafutását, mostani egészségi állapotával kapcsolatos értesüléseiket és távozását a demokratizálási folyamat összefüggésében elemzik. Az ADN és a TASZSZ hírügynökség Kádár János felmentésével kapcsolatban az erről szóló kétmondatos bejelentés ismertetésére szorítkoznak.
Az AFP jelentése csak a pártelnök felmentésével foglalkozott, a Reuter és az AP hírt adott arról is, hogy - még a jövőre tervezett többpárti választások előtt - idén őszre országos pártértekezletet hívnak össze, amely a párt új alapszabályával, választási stratégiájával és személyi kérdésekkel foglalkozik majd. A Reuter ezt a döntést azon reformkörök nyomásának tudja be, amelyeket - írja - Grósz Károly veszélyesnek tart a pártegységre, míg viszont Pozsgay Imre és Nyers Rezső patronál. A brit hírügynökség szerint az országos pártértekezlet további reformer-földcsuszamlást okozhat és kérdésessé teheti Grósz Károly posztját is, aki népszerűségben a párton belül és kívül egyaránt elmarad a másik két PB-tag mögött. A Reuter ezzel kapcsolatban nyugati diplomatákra hivatkozva már azt is tudni véli, hogy Nyers Rezső pártvezetővé válhat, míg Pozsgay Imre inkább az új alkotmánnyal létesítendő államfői posztban lehet érdekelt. A Reuter Kádár János egészségi állapotát ismertetve megemlíti, hogy a pártelnök a KB múlt havi ülésén ,,hosszan és összefüggéstelenül,, beszélt saját felelősségéről, figyelmen kívül hagyva Grósz Károly kísérleteit, hogy félbeszakítsa őt. A hírügynökség szerint a múlt átértékelését végző és a nyugati demokrácia felé tekintő párt számára Kádár János ceremoniális tisztségében is politikai és személyi zavarodottság forrása volt. Az AFP szerint Kádár János a glasznoszty és peresztrojka beköszöntével a változás fékjévé vált, így 1988 májusában elmozdították főtitkári posztjáról, a KB idei április 12-i ülésén pedig négy PB-tag távozásával utolsó támogatóit - köztük Berecz Jánost is - elveszítette a pártvezetésben. Az AP felidézte, hogy Kádár János szerepe belügyminisztersége, majd pedig az 1956-os felkelés idején az utóbbi hetekben fokozódó bírálat tárgya lett, így a Magyar Hírlap múlt szombati száma leközölte Farkas Mihálynak, az egykori vezetés 3. számú emberének 1956 júliusában papírra vetett beszédtervezetét, amelyben Kádár János felelősségéről is szó esik Rajk László ügyében. +++
1989. május 9., kedd 09:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|