|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
1989. május 1-je (34. rész) - Népliget, ellenzéki kerekasztal fórum
|
A szolidaritási nagygyűlés után folytatódott a független szakszervezetek majálisán részt vevő pártok és mozgalmak bemutatkozása a Jurta Színhházban. A zsúfolásig megtelt nézőtéren helyet foglalók megismerkedhettek a Magyar Függetlenségi Párt, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és az MSZMP budapesti reformköre elképzeléseivel. A program keretében kétórás fórumon mutatkozott be az Ellenzéki Kerekasztal. Az érdeklődők kérdéseire Magyar Bálint (SZDSZ), Bruszt László (FSZDL), Ruttner György (MSZDP), Lezsák Sándor (MDF), Kövér László (Fidesz), Varga Csaba (Magyar Néppárt), Hardi Péter (FKgP), Zétényi Zsolt (BZSBT) és Kónya Imre (Független Jogász Fórum) válaszolt. Kónya Imre elöljáróban megállapította: az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte mérföldkő azon az úton, amely az ország gazdasági és politikai válságból való kilábalásához vezet. Kiemelte: a gazdasági zuhanás megállításához elengedhetetlenül szükséges a rendszerváltozás. Ezt közvetlenül, szabad választások révén a magyar nemzetnek kell megvalósítania. Egy, az ellenzék tömegkommunikációs lehetőségeire vonatkozó kérdésre elhangzott, hogy előbb-utóbb valamennyi párt saját lapot kíván megjelentetni. A Néppárt például Szabad Szó címmel júniusban politikai hetilapot indít, az MSZDP heti-, majd napilappá szeretné fejleszteni a ,,Szocdem Népszavát,,, amelynek első példánya május 1-jén jelent meg, s hetilappá kíván átalakulni az eddig szamizdatként megjelenő ,,Beszélő,,. Ruttner György a legfontosabb tömegkommunikációs eszköznek a televíziót nevezte, s azt mondta, hogy független televízió létrehozásán fáradoznak, amelyben valamennyi szervezet kifejthetné nézeteit. Több kérdés érkezett a választásokkal kapcsolatban. Az Ellenzéki Kerekasztal összes résztvevőjének egyöntetű véleménye: olyan választási törvényre van szükség, amely garantálja a társadalomnak a szabad választás lehetőségét. Véleményük szerint a törvényt ne az Igazságügyi Minisztérium készítse el, hanem az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal kétoldalu megbeszélésein alakítsák azt ki. Felvetődött, hogy a következő választások nemzetközi ellenőrzéssel folyjanak. Erre az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint van lehetőség. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 20:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|