|
|
|
|
Tanuljunk expoul Japántól (1.rész)
|
1989. május 15. hétfő (MTI-Panoráma) - Az okinavai óceánológiai világkiállítás már rég a feledés homályába veszett, az oszakai Expo-ra is alig emlékszik valaki, az 1985-ös cukubai Expo hallatan azonban talán még nálunk is felidéződnek a szines geometriai formákra emlékeztető pavilonok, amelyekbe a magyar televízió jóvoltából a magyar közönség is bepillantást nyerhetett. Csodálkozással vegyes értetlenséggel értesült akkor mindenki arról, hogy 2 milliárd dollár költséggel épített fel japán egy XXI. századi pavilonvárost, csupán azért, hogy megmutassa a gyerekeknek: milyen számítástechnika, robottechnika és távközléstechnika áll majd a rendelkezésükre, mire felnőnek.
Pazarlás, rongyrázás, vagy előrelátás és a legfogékonyabb korosztálynak egy életre szóló indíttatás? Ilyen mélységig nálunk senki sem elemezte a grandiózus japán kiállításokat, amelyek a távolból csupán kuriózumnak számítottak Magyarországon, hiszen komolyan senkit sem foglalkoztatott igazán az elérhetetlen messzeségben lévő Expók sorozata. Akkor még senki sem gondolta ugyanis, hogy valami hasonlóra valaha is sor kerülhet nálunk is. A példa ma azonban olyan ,,töményen,, kínálja önmagát Japánban, hogy arra az osztrák-magyar Expo fényében már célszerű odafigyelni. Japán ugyanis - mint mindenben - az Expók rendezésében is hétmérföldes léptekkel halad előre. Csupán az idén 14 olyan kiállítást rendeznek, amelyek mind túltesznek az 1985-ös cukubai Expón, méretükben, látogatottságukban és műszaki újdonságaik felsorakoztatásában egyaránt. Új iparág létesült a távol-keleti szigetországban: az álomvárosok és az alkalmazott jövőkutatás ötvözésén alapuló szórakoztató-nevelő-szemléltető kiállítási központok létesítése. A Yes, 89 megnyitása óta már két hónap telt el. A Yokohama Exotic Showcase a 20 méter mély parti óceán-szakasztól erre a célra elhódított 69 hektáros öbölrészben 34 pavilonba csalogatja azokat, akik érdeklődnek az űrkutatás, a föld eredeti energiaforrásainak a keletkezése és feltárása, a számítógépes űrbázis-vezérlés, a mágneses lebegtetésű vasút, a város feletti drótkötél-vontatású kabin-vonat, vagy éppen a hangra megmozduló műanyag iránt. Emellett az időgépek, a lézervetítés, a diaráma és a 25x40 méteres vetítővászonra a mikrovilágtól az univerzumig mindent lélegzetelállítóan kivetítő egyéb technikák jóvoltából világunk térben és időben teljesen új dimenziói tárulnak ki a látogatók előtt. A kiállítás jelszava: a világűr és a gyermek. 12,5 millió látogatóra számítanak, az eddigi statisztikák szerint megalapozottan. (folyt.)
1989. május 15., hétfő 12:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 52- 23-263 Kónyáné Pető Judit 4o25 Debrecen, Erzsébet u. 32.: Szeretném kérni annak a férfinek a nevét és címét, akivel május 13-ikán kora délután - 15 óra előtt valamivel - Sugár Ágnes beszélgetett a természetes gyógymódokról, elsősorban a kézfej alapján történő diagnózis megállapításról.
- 371-555: A Vörösmarty tér közelében lakom és naponta arra járok és román cigányokat lehet látni állandóan a téren kéregetni, akik nem szállnak le a turistákról addig, amíg nem kapnak valamit.
- 127-927: Ez nem egy pozitív kritika: Azt szeretném tudni, hogy Ipper Pált, már mint volt Kapitalistát és mint Rákosinak az egyik leghűségesebb tanítványát meddig mutogatják még a TV-ben? Egyáltalán nem oda való a mai időkben. Nagyon szeretném, ha a TV műsort adna és nemcsak politizálna. Az emberek többsége megunta már az egészet, és ha foglalkoznak vele, miért nem azzal, hogy 85oo újságíró van ma Magyarországon. Erre szükség van?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|