|
|
 |
|
 |
Bős-nagymarosi vízlépcső
|
London, 1989. április 2. (BBC, Interjú) - Magyar környezetvédők ma
ismét akcióba léptek Nagymaroson a vízlépcső építése ellen, melyet
a konstrukció ellenzői - mint budapesti tudósítónk Sally Ackroyd
jelenti - a sztálini idők hatalmas, presztízs, költekező
befektetéseihez hasonlítanak, és amelyet ugyancsak a sztálini
időkéhez hasonló jelzőkkel illetnek, azaz hatalmas, ronda és
elképzelhetetlenül veszteséges.
A tiltakozó kirándulást a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Kör
környezetvédő csoportja rendezte. Ma este ennek a csoportnak
vezetőjével, Lovas Pállal beszélgettem telefonon.
- Elsőnek az érdekel, hogyan ment az esemény.
- Három különvonat szállította a Nyugati pályaudvarról Zebegénybe,
illetve Nagymarosra azt a mintegy 3500-4000 embert, akik részt
vettek ezen a tüntetésen; fiatalabbak, idősebbek vegyesen, de
tulajdonképpen főleg fiatalok voltak. Gráf Judit volt az első, aki
beszélt, ő a Duna Körnek a tagja, és egy ismertetés hangzott el
arról, hogy lényegében mi történt, illetve mi nem történt a
vízlépcsővel kapcsolatban Magyarországon. Ezután a háromezernyi
ember elindult Zebegényből Nagymarosra.
- Most már a magyar oldalon is haladottabbak az építkezések?
- Annyiban, hogy például a Duna bal partján, tehát a zebegény-
nagymarosi oldalon megépítették azt az ideiglenes utat, amelyik
alkalmas arra, hogy az elkövetkezendő egy-két évben a forgalmat
lebonyolítsa. Ugyanakkor ezt a szintet is majd fel kell emelni a
jelenlegi vízszinthez képest. Tehát az útnak a mostani szintjét fel
kell emelni másfél-két méterrel, mert még lényegében ez sincs kész,
ez csak egy ideiglenes út az új útig.
- Mi történt a karhatalommal? Jelen volt valami erővel?
- Igen. Egyeztettünk a múlt héten a váci rendőrkapitánysággal, s ők
lényegében nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy zavartalanul
bonyolíthattuk le a mai kirándulásunkat. A menet elején és a menet
végén motorosrendőrök zárták és nyitották az utat.
- De nem volt semmi zavar, baj?
- Semmi nem történt.
- És volt alkalmuk a tiltakozóknak érintkezni valakivel az
építkezés vezetősége soraiból?
- Nem. Amikor a menet elindult Zebegényből Nagymaros felé, 12 óra
után 5-10 perccel érkeztünk meg az építkezés főbejáratához. Ott már
több százan vártak minket, akik nem Zebegényig, hanem csak
Nagymarosig mentek a vonattal. Itt kezdődött tulajdonképpen négy-öt
főből álló felszólalássorozat, amelyik aztán elhangzott az
építkezés előtt.
- A jövőre nézve mik a remények? Lesz-e ennek valami foganatja,
vagy tovább lehet vinni a tiltakozást valami más formában?
- A tiltakozásokat továbbra is folytatjuk. Hogy aztán lesz-e ennek
foganatja, abban egyre kevésbé hiszünk, mert a kormány és párt
alkalmas a párbeszédre, ezek jelen pillanatban is hazudnak,
félrevezetik a lakosságot. Úgyhogy mi nekik nem hiszünk. Éppen
ezért a tüntetés során elhangzott az, hogy mondjon le a kormány, és
nagyon hosszan skandálták azt, hogy mondjon le az építő, illetve a
környezetvédelmi miniszter, Maróthy László. +++
1989. április 2., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefon:
"Győrfi Erzsébet, Martfű: - Szegeden tegnap megalakult az első tehetséggondozó társaság. Erről a televízióban csak egy röpke tudósítás hangzott el a második híradóban, illetve a harmadikban egy röpke riport. Szeretném, ha a TV2 valamelyik műsorában a Napzártában, vagy bármelyik napközben történő beszélgetés során beszélnének a társaság valamelyikének vezetőjével, illetve több tagjával. A társaság elnöke; Geffert Éva pszichológus, titkára; Farkas Katalin, aki Szegeden a Csongrád megyei Pedagógiai Intézet igazgatója, tel.; 62/55-062, az elnökség tagjai, Báthori Zoltán, Králikné Cser Erzsébet és Deme Tamás."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|