|
|
|
|
Hamburgi kikötő: 800. születésnap
|
1989 május 14. /MTI-PRESS/- Balettnek nevezték ezt a különös előadást, s való igaz, Strauss Kék Duna keringőjére a szereplők táncot lejtettek. Igaz, a szinpad az Elba víztükre volt, a helyszín a hamburgi kikötő, a táncosok pedig nem mások, mint jól megtermett, bár a maguk nemében nagyonis kecses hajók. A különös produkció csak parányi része annak a hatalmas ünnepségsorozatnak, amellyel az Elba-parti kikötő önmagát ünnepli 800. születésnapján.
Igaz, kissé önkényesen számolják 1189 május 7-től az akkor már legalább háromszáz éves település létét. De azért történelmi alapja van a dolognak: azon a napon adományozott ugyanis Barbarossza Frigyes német-római császár az akkor még kicsiny átrakodóhelynek - az Elba-partján, 110 kilométerre a folyó Északi-tengeri torkolatától - olyan különleges kereskedelmi,- vám és hajózási kiváltságokat, amelyek azután szédületes fejlődést inditottak el. Ez a szabadságlevél a hamburgi kikötő ,,születési bizonyítványa,, - kis szépséghibá, hogy a történelem viharaiban eltűnt, s ma csak egy másolat szolgál ,,bizonyítékul,,. A krónikák szerint 1369-ben már 450 serfőzde működött itt, s küldte szét a világba hajókon népszerű termékét. Amerika és a kelet-indiai útvonal felfedezése megint csak fellendülést hozott, hihetetlenül megnőtt a kikötőből kiinduló teherforgalom. 1800 körül a feljegyzések szerint már évi 2 ezer hajó indult innen, ami akkor hatalmas szám volt, s egyszersmind elsőbbséget jelentett a nagy riválissal, Lübeckkel szemben. 1888-ban kapta meg a város a szabadkikötő cínmet, a megfelelő jogokkal: vámmentes övezetként működhetett, s nem kell mondani, hogy ez további vonzerő volt. Olyannyira, hogy hamarosan szükségessé vált a máig is meglévő raktárváros kialakítása; nagyon sok dohány,- kávé és szőnyeg-importőr ma is itt őrzi áruját, várva a legelőnyösebb üzletkötést. Az első világháboru nem tett kárt a kikötőben, ám a második annál inkább: a dokkok 90 százaléka dőlt romba és vagy 3 ezer hajó roncsa került víz alá. Annál diadalmasabb volt azután az ujrakezdés. Ma az évi forgalom 60 millió tonna áru, 340 a rendszeres járatok száma, és kereken 7 ezer hajó indul a kikötőből. A kikötői berendezések nemcsak megújultak, hanem az egész szisztéma más: ma már szinte kizárólagos a konténer-szállítás. Pedig a látogatók a nagyon népszerű kikötői sétahajózások alkalmával érthetően inkább a régi kikötői romantikát keresik. A születésnapi ünnepség szervezői erre is gondoltak, s a 140 rendezvény között jó néhány ilyen nosztalgikus jellegű. (folyt)
1989. május 14., vasárnap 09:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefon:
"Győrfi Erzsébet, Martfű: - Szegeden tegnap megalakult az első tehetséggondozó társaság. Erről a televízióban csak egy röpke tudósítás hangzott el a második híradóban, illetve a harmadikban egy röpke riport. Szeretném, ha a TV2 valamelyik műsorában a Napzártában, vagy bármelyik napközben történő beszélgetés során beszélnének a társaság valamelyikének vezetőjével, illetve több tagjával. A társaság elnöke; Geffert Éva pszichológus, titkára; Farkas Katalin, aki Szegeden a Csongrád megyei Pedagógiai Intézet igazgatója, tel.; 62/55-062, az elnökség tagjai, Báthori Zoltán, Králikné Cser Erzsébet és Deme Tamás."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|