|
|
|
|
Levél a Pruton túliakhoz
|
München, 1989. május 3. (SZER, Magyar híradó) - Levél a Pruton túliakhoz - ez a címe Szőcs Géza és Tamás Gáspár Miklós nyílt levelének, amelyet hiába adtak át a Magyar Nemzet szerkesztőségének - a Hazafias Népfront lapja, úgy látszik, nem adhatott neki nyilvánosságot. Mulasztásukat mi pótoljuk. "Évtizedekig tartó brutális elnyomatásuk magyarázza, hogy miért elégedetlenek, miért tüntetnek mind gyakrabban, miért szervezkednek mostanában a Pruttól Keletre, főként Besszarábiában élő románok." Esetükben már azt is fontos leszögezni, hogy nem moldovánok ők, nem moldáviaiak, hanem azok amik: románok. Szülőföldjüket fél évszázaddal ezelőtt sztálini ultimátum szakította ki Romániából. Nyelvük a román nyelv tájszólása, amelyet a Pruttól Keletre és Nyugatra egyaránt beszélnek. Jellemző, hogy mostanáig ezt a tényt nemcsak nálunk nem lehetett szóba hozni, hanem Romániában sem. A mai, magyarellenes, emberellenes és románellenes bukaresti politikai vezetés, amely az előbbi kettőt már jól leplezi, románellenességét pedig hazafias, nemzeti frazeológia mögé próbálja rejteni, teljes közönyt tanúsított és tanúsít a besszarábiai és észak-bukovinai román milliók sorsa iránt. Ezúton fejezzük ki rokonszenvüket és szolidaritásunkat a besszarábiai román demokraták iránt. Szívből kívánjuk, hogy nemzetiségi jogaik helyzete méltányosan rendeződjék, s hogy egyenrangú és elismert részei lehessenek - nem Ceausescu Romániájának, hanem az össz románságnak. Nekik sem kívánunk kevesebbet, mint magunknak. Kívánjuk tehát, hogy megillessék őket mindazok a nemzetiségi jogok, amelyek megilletnek bármely európai kisebbséget. Kívánjuk továbbá azt is, hogy kezdetnek legalább megszabadulhassanak a rájuk kényszerített cirill betűs ABC-től, és visszanyerhessék saját népnevüket. Alulírottak számos esetben tiltakoztunk a Romániában élő magyarokat vagy németeket, zsidókat, szlávokat, cigányokat érő nemzetiségi diszkrimináció miatt. Most, mikor együttérzésünkről biztosítjuk a Szovjetunióban élő románokat, ezt minden elnyomott európai kisebbség érdekében tesszük". +++
1989. május 3., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|