Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 13.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MSZMP leninvárosi reformkörének platformja

"Nem értünk egyet a Politikai Bizottság azon állásfoglalásával, hogy a pártalapszervezetek továbbra is a munkahelyeken belül működjenek, és a jövőben megalakuló különböző pártoknak is biztosítani kell a munkahelyeken belüli politizálás lehetőségét. Ez csak anarchiához vezethet."
SZER:

Az ellenzék és a hatalom

"Fáradságos hete volt Bécsben Csengey Dénesnek, a Magyar Demokrata Fórum vezető tagjának. Az eredeti tervek szerint előbb Cseh Tamással akarta bemutatni a helyi közönségnek a Mélyrepülés című zenés kompozíció megzenésített szövegeit, de a gitáros - Cseh Tamás - hirtelen rosszulléte miatt politikai beszámolót volt kénytelen tartani az Auersperg Színház közönségének."

Válaszok Bős-Nagymarosra

München, 1989. április 29. (SZER, Hallgatók fóruma) - Köszöntjük a
hallgatókat. A mikrofonnál Károly Anna, Basilides Barna és Láng
Júlia. Gyakran érkeznek kérdések a Hallgatók fórumához a bős-
nagymarosi beruházásról, különösen most, hogy az Országgyűlés újra
napirendre tűzi a kérdést a népszavazás témájával együtt. Ezért úgy
döntöttünk, hogy a kérdéseket megpróbáljuk módszeresen
megválaszolni, így e műsor keretében kis sorozatot indítunk. A
kérdező, a hallgató és az érdeklődő nagyközönség nevében Kéri Tamás
munkatársunk New Yorkból, a válaszadó Lipták Béla professzor.
    
    - Ennek a hetente azonos időben ismétlődő sorozatnak az elején
kérdezem Lipták Bélát a környezetvédelmi mérnökök kézikönyvének a
szerkesztőjét, a Yale Egyetem tanárát, hogy szerinte helyes-e,
szabad-e rábízni a vízlépcső feletti döntést a népszavazásra.
    
    - Nem kell citrom vagy gyapot szakembernek lenni ahhoz, hogy
tudjuk, hol teremnek meg e növények. Nem kell mérnöknek lenni
ahhoz, hogy ne építsünk acélgyárat ott, ahol nincs vas és szén. Nem
kell vízügyi szakértőnek lenni ahhoz, hogy a Kisalföldre ne
vízierőművet, hanem kukoricatermelést tervezzünk. Más szóval tudom,
hogyha a tv felhagy a cenzúrázó ködösítéssel, és közli a tényeket,
mint én fogom tenni ezt ebben a sorozatban, úgy nyugodtan
megbízhatunk a magyar nép döntésében.
    
    - Mi a vízlépcső működési elve?
    
    - Képzeljünk el két óriási fürdőkádat. Felső víztárolót Pozsony
alatt, a dunakiliti erdő helyén építik, ez tízemeletes falak mögé
tornyosítja fel a vizet, és elönt egy akkora területet, mint
Budapest. A felső fürdőkád elzárja a Duna eredeti folyását, annak
helyén egy kiszáradt erecske marad, a korábbi vízfolyás alig 3
százalékával. Az alsó fürdőkádat úgy hozzák létre, hogy Visegrád
alatt, Nagymarosnál építenek egy 4 emelet magas falat, és attól
nyugatra egészen Gönyüig megemelik a gátakat. így az alsó fürdőkád
100 kilométer hosszú. Viszonylag sekély lesz, de azonos köbtartalmú
a felsővel.
    
    Egy üzemcsatorna köti majd össze a felső tárolót az alsóval. Ebbe a
csehszlovák területen épített betonkanálisba vezetik át a Duna 97
százalékát és így 30 kilométeren elveszítjük határfolyónkat. Amikor
töltik a felső fürdőkádat, akkor elzárják az üzemcsatornában a
folyást, és így az alsó fürdőkádban is áll, illetve apad a víz a
visegrádi kifolyás miatt. Amikor megtelt a felső, és már elég hely
van az alsó fürdőkádban, akkor a felsőt lehúzzák, mint egy angol
wc-t, más szóval átöntik annak tartalmát az alsóba. Ezt nevezik a
vízügyisek csúcsra járatásnak.
    
    - Hogyan alakult ki a jelenlegi helyzet?
    
    - A vízlépcső terveit Mosonyi Emil készítette 1951-ben, de annak
kivitelezését Gerő Ernő 1952-ben elutasította, hogy a vízlépcső nem
szolgálja a magyar nemzet érdekeit. 1968-ban a szlovák származású
Husák Gustáv Csehszlovákia miniszterelnöke, és ő újra szorgalmazni
kezdte a Duna átvezetését csehszlovák területre, s Pozsony alatt
egy nagy kikötésre alkalmas víztároló tó létrehozását. A magyar
kormány sokáig húzódozott, de aztán 1977-ben az ország akkori
miniszterelnöke mégis aláírta a szerződést. Ezzel a kormány
megsértette a magyar alkotmányt, melynek 19/f. pontja megköveteli,
hogy az Országgyűlés ratifikálja a nemzetközi szerződéseket. Ezután
a csehek megkezdték az építkezést, a magyarok meg Husák lebukására
várva szabotáltak.
    
    A Magyar Tudományos Akadémia először 1983-ban utasította el a
terveket. A bizottság elnöke, Szálai Sándor 1984-ben a halálos
ágyán mondatta el cassandrai utolsó szavait: "Katasztrófa! Ne
engedjék!" 1981 és 85 között a magyar állam felfüggesztette az
építkezést; a Duna Kör elnyerte az alternatív Nobel-díjat, Ausztria
leállította a haimburgi építkezéseket. Már úgy tűnt, hogy a
történelem szemétkosarába kerül ez a sztálini agyrém, amikor az
osztrák tőke és munkaerő felesleg segítségével 1986-ban új életet
lehelt a Husák és a vele összedolgozó vízügyis maffia.
    
    Az elkövetkező hetekben majd részletesen beszélünk még erről. Most
csak arra szeretném kérni a kedves hallgatót, hogy hívja fel
barátai figyelmét erre a műsorra. Ha kérdése van, azt postán vagy
telefonon továbbítsa a rádiónak, hogy kitérhessek arra.
    
    . - A kérdéseket a Hallgatók fórumának küldjék, levélben vagy akár
az üzenetrögzítőre mondva. Természetesen továbbítom őket New Yorkba
Kéri Tamásnak és Lipták Bélának.
    
    Ugyanehhez a témához tartozik még a következő telefonhívás:
- Magyarország és Csehszlovákia megszegte az 1947-es párizsi
békeszerződést, amikor aláírta a bős-nagymarosi vízlépcső
megépítéséről a szerződést. Nem értem, ez eddig miért csak Kulcsár
Péternek jutott eszébe. A párizsi szerződés kimondja a határok
stabilitását, de a Duna a szerződés értelmében 30 kilométeres
szakaszon átkerül Csehszlovákiába. A békeszerződést aláíró négy
nagyhatalom közül minimum háromnak kötelessége lett volna
tiltakoznia. De mikor kaptunk mi ígéretek helyett hatásos
gyakorlati támogatást a Nyugattól a közös európai haza védelmére?
    
    - Hadd idézzem Sellye professzor intő szavait, egy kicsit
szabadon: Régen, ha én győztem, te vesztettél. Mára ezt úgy kell
módosítani, hogy ha én győztem, te is jól jársz. De ha megépül a
vízlépcső, hosszútávon senki sem jár jól. A XXI. század előestéjén
nemcsak papíron, hanem a gyakorlatában is tudomásul kellene venni:
a kis nemzetek nem játékfigurák a nagyok sakktábláján.
    
    - Hallgatónk Kulcsár Péterre hivatkozott. A nemzetközi jogi
szakértő szerint a szerződés érvényessége jogilag vitatható, és a
magyar fél a nyilvánvaló hátrányokért kompenzációt kérhetne a
csehszlovák féltől. A jogász érvelése a HVG február 18-iki számában
olvasható.
    
    - Több mint 10 oldalas levelet és hozzá igen vaskos paksaméta
dokumentumanyagot kaptunk.
    
    - A mosonmagyaróvári járási kultúrházba hívták a jó
terméseredményeket elért gazdákat, hogy ott az úttörők virággal
köszöntsék őket és majd a hagyománynak megfelelően lesz étel- és
italfogyasztás. Édesapám is kapott meghívást, de azt mondta, ő nem
vár ünneplést, nem azért dolgozott.
    
    A meghívás megismétlődött. Édesapám válasza az volt, hogy ő
öregember, nem tud társaságban viselkedni. Egy foga van és a
szájából kifordul a falat. Az ÁVO-s tiszt, aki az ünnepséget
szervezte, úgy kiforgatta a szavak értelmét, hogy édesapám úgy
gyűlöli őket, hogyha olyan környezetbe kerülne, a szájából
kifordulna a falat.
    
    - Kedves hallgató! Élettörténetének leírását a dokumentumokkal
együtt átadtam a Földközelben műsor szerkesztőjének, Rajki
Lászlónak.
    
    - Szegedi telefonüzenet: Szeretném, ha beszámolnának arról a
bizottságról, ami itt Szegeden egyházi iskolák szervezését készíti
elő. Ami itt történik, azt hiszem, példát adhat az ország más
részein is.
    
    - Nem kifejezetten egyházi iskolákról, hanem ökumenikus keresztény
szellemű állami iskolákról lenne szó, amelyek egyúttal a modern
kísérleti pedagógia eredményes módszereit is alkalmazni kívánná. A
szervezők a Waldorf-módszert említik. A kezdeményezés nem
pedagógusoktól, hanem egy háromgyerekes családtól indult ki. A
fiatal szülők szeretnék, ha mind ennyire érthető, a gyerekeik
igényeinek megfelelő óvodában és iskolában kaphatnák meg a képzést
és a felkészítést az életre.
    
    - Ez a történet még a kezdeteknél tart, és a szervezők szívesen
fogadják mindazokat a szülőket és tanítókat, tanárokat, óvónőket,
akik részt vennének az előkészítésben és a megvalósításban. A
tervek szerint meglévő állami iskolát kívánnának így, tehát
teljesen új pedagógiai módszerekkel átalakítani, több helyről
számítva anyagi támogatásra. Az egyházaktól is, de például a
Szegeden nemrégiben megalakult Tehetségkutató és Támogató Társaság
is beszállna a kísérletbe. A szellemi módszertani segítséget a
budapesti Művelődéskutató Intézettől kapják. Ami eddig az iskola
épületét illeti, a helyi tanáccsal már folynak a tárgyalások, ahol
egyelőre azt ismétlik: türelem.
    
    - A kezdeményező szülők hozzájárultak ahhoz, hogy közöljük a
nyilvánossággal címüket és telefonszámukat. A terv iránt érdeklődő
minden jelentkezőt szívesen látnak. Gonda Éva és Gonda István -
Szeged, Tölgyfa utca 16. Telefonszám: 22-691 Szeged körzetszáma:
62.
    
    Most különösen szívmelengető telefont idézünk:
- Hallottam az üzenetműsort, amelyben egy magyarországi
nemzetiségi dolgozó, illetve állampolgártárs keresett állást, és
nem talált. Kérem, adják meg neki a telefonszámot, reggelenként
itthon talál. Szíveskedjenek neki megmondani, hogy hívjon fel,
szeretném tudni, milyen munkára alkalmas, és szeretnék neki
segíteni.
    
    - Igazán nagyon köszönjük a segítőkészséget. Telefonszámát
elküldtem a levélírónak. Bizonyára jelentkezni fog önnél.
    
    - Ábrányi Aurélról érdeklődnék, aki nekünk a Kemény Zsigmond
iskolában osztálytársunk volt. Tudjuk, hogy ide (...?) áthozták,
illetve elrabolták. Érettségi találkozónk lesz és nagyon
szeretnénk, ha választ tudnának adni arra, mi a sorsa, és mi van
vele.
    
    - Ábrányi Aurél a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 1962-ben
Bécsből rejtélyes és a nyomok szerint ítélve igen durva körülmények
között elrabolták. Az eset részleteiről Juhász László kollégám
tudna beszámolni, aki pillanatnyilag nincs Münchenben. Mihelyt
visszajön, megkérem, mondjon el mindent, amit tud a történetről.
    
    Rövid, mérges kérdést idézünk:
- Miért nincs ebben az országban semmire se pénz, semmire se, ami
fontos lenne?
    
    Nem a mi válaszunk, hanem szintén egy hallgatói levél:
- Nincs pénz! Szomorú. Hallgatom az orvosok beszámolóját a kórházi
helyzetről, az ápolónőhiányról, és az ágyról az elavult
berendezésekről és a mottót, hogy nincs pénz. - A tv közvetít
Pécsről, erről az aránylag fejlett városról. Körzetében van ipar és
övék a legjobb szén és az urán. Nincs pénz a színházra, de nincs az
iskolára sem. Az épületek rogyadoznak. Az oktatóknak éhbért
fizetnek. A kilátások még rosszabbak. Tovább kell szűkíteni a
keretet.
    
    Mennél tehetségesebb egy kutató vagy bármely szakember itthon,
annál nehezebb a sorsa, mert sok a jól képzett tehetség, viszont
helyük nincs. Foglalkoztatni nem tudjuk őket. Nem telik sem
újításra, sem olyan helyek létesítésére, ahol értékes energiájukat
kibontakoztathatnák. Sem a méltó megfizetésükre. Nincs pénz a
közüzemek kiépítésére. Nincs pénz a víz, gáz, telefon, villany,
csatornázás, utak fejlesztésére, és nem futja a lakásépítésre, sem
a mérhetetlen piszok és szemét eltüntetésére.
    
    Az ember azt hinné, hogy azért nincs, mert szegények vagyunk. Pedig
nem is vagyunk mindenben olyan szegények. Van, amire telik. Van
olyan, amire úgy költekezünk, hogy a világ leggazdagabb országai is
tönkremennének. Nemcsak a kiselejtezett és pusztulásra ítélt
értékekre gondolok; nemcsak a lézengő, rosszul szervezett
munkaerőre, az állva rozsdásodó óriási gépekre, a szervezetlenül
kapkodó beruházásokra, az ötletszerű és katasztrofális
átcsoportosításokra, a korrupt rablógazdálkodásra, hanem elsősorban
a legnagyobb luxusra, melyet egy ország kifejthet: a tehetségtelen
hülyék kultuszára és az értékes emberek elüldözésére vagy
leértékelésére.
    
    Egy ostoba, tehetetlen, munkát akadályozó bürokrácia mértéktelen
tiszteletére gondolok, melynek kezében van az elosztásban és az
emberi érzésben vagy tiltásban megnyilatkozó hatalom. Nem a
csatorna és telefonhálózat a drága, és nem a lakásépítés kerül
sokba. Meggyőződésem, hogy nem az az igazi luxus, hanem az
improduktív szervezett ostobaság, a tehetségtelenek hatalommal való
felruházása és az értékes alkotó emberek elnyomása.
    
    - Ez (...?) személyében jelentkező hallgatónk üzenete volt, akitől
időközben megkaptam a legfrissebb, Budapestről érkezett levelét.
    
    Budapesti címét nem tudván, Bécsben válaszoltam rá.
    
    Egy költői ihletésű levélből idézünk:
- Vagy nem érek semmit, vagy érek valamit. Ha nem érek semmit, nem
kár értem. Ha meg érek valamit, úgysem lehet eldugni. Legyek olyan,
amilyen vagyok. És tudjam tárgyilagosan látni azt, amilyennek engem
látnak. Ha a többiek képe rólam és az enyém önmagamról nem mutat
túlon-túl nagy eltéréseket, akkor már rendben van.
    
    Üzenetrögzítőnkön hallottuk:
- Vannak még koncepciós dolgok, amelyek az alternatív szervezetek
tagjaival szembeni bánásmódban tükröződnek. Több esetről is
hallottam, itt a sajátomat szeretném elmondani. Én ugyanis
középiskolás vagyok és Fidesz-tag. Az iskolában fenyegetések értek,
hogy nem vesznek fel az egyetemre, főiskolára, és a kollégiumból is
el akarnak távolítani. Szeretnem ezt nyilvánosságra hozni.
    
    - Itt a telefonvonal sajnos megszakadt. Ugyanez a hang később
jelentkezett, de akkor is megszakadt a vonal, így semmit sem tudunk
az eset konkrét részleteiről. A legokosabb, ha felhívja a Fidesz-
irodát, amelynek biztosan tudja a számát, de azért én is megmondom:
a Fidesz-ügyelet budapesti telefonszáma: 349-429.
    
    - Szeretném, ha önök is felhívnák a figyelmet arra a nemzetközi
találkozóra, amelyet egy franciaországi szerzetesi közösség szervez
a hét végén Pécsett. A találkozóra legalább húszezer fiatal
jelentkezett, részben külföldről, és ott lesz a TDI ökumenikus
közösség perjele is. A keresztény fiatalok nemzetközi találkozója
Pécsett e hét végén van, április 28-tól május 1-jéig tart. Az
érdeklődők jelentkezhetnek a pécsi Lőwey Klára gimnáziumban, Szent
István tér 8-10. Telefonszám: 10-041 vagy pedig 32-688. Pécs
körzetszáma 72. A találkozó után, aki tájékozódni kíván, a Vigilia
budapesti szerkesztőségében érdeklődhet. Telefonszám 177-246-os
vagy pedig 173-933.
    
    A Magyar Demokrata Fórum budapesti XIII. kerületi szervezetétől
kaptuk az üzenetet:
- Április közepén megalakult a Victor Hugó utca és a Visegrádi
utca sarkán lévő Visegrád vendéglőben a XIII. Kerületi Független
Kerekasztal a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Kisgazdapárt, az MDF, a
Szociáldemokrata Párt, a Nagymaros Bizottság, a Republikánus Kör és
az SZDSZ részvételével. Mindez - hangsúlyozom -: az angyalföldi
munkás mítosszal rendelkező kerületben, ahol Kádár János volt az
országgyűlési képviselő. Szeretnénk, ha nyilvánosságra kerülne a
XIII. Kerületi Független Kerekasztal nyilatkozata, amelyben teljes
támogatásáról biztosítja az MDF területi szervezete által az előző
héten kiadott nyilatkozatot a rendőri brutalitások bírálatáról. A
nyilatkozat tehát kapcsolódik a rendőrség erőszakos és törvénybe
ütköző magatartásának bírálatához.
    
    - A küzdelmünkben a rendőrség számos esetben alkalmazott fizikai
erőszakot indokolatlanul. Például 1988. július 16-án, a Nagy Imre
emléktüntetésen; október 23-án, a Népligetben; november 7-én,
az V. kerületi kapitányság előtt, a Szálai utcában; november 15-
én, a Brassói felkelés évfordulóján a Baross téren; valamint az -
úgymond - nem politikai színezetű atrocitásokat is megemlítjük,
melyek a napokban nyilvánosság elé kerültek. Úgy véljük, a rendőrök
munkájukat végezzék szakszerűen, indulatoktól mentesen, a törvények
betartásával, a társadalom szolgálatában.
    
    - Végezetül megjegyezni kívánjuk: a rendőri bűnügyek enyhe
ítéletei, a rendőrség és az igazságszolgáltatás tekintélyét
csorbítja, a társadalomnak a jogrendszerbe vetett hitét aláássák és
önkényes cselekedetekre bátorítanak. +++
    


1989. április 29., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD