Rendszerváltás és az MTI

	Román témák
München, 1989. április 21. (SZER, Kelet-európai szemle) - A román rezsim nagy gazdasági sikernek könyveli el a tényt, amelyet Ceausescu pártfőtitkár, államelnök az elmúlt napokban legalább kétszer honfitársai és a nagyvilág tudomására hozott. Tudniillik, hogy Románia minden külföldi adósságát visszafizette. A kondukátor - ahogyan tisztelői Ceausescut nevezik - a központi bizottság előtt elmondott beszédében kijelentette, hogy mintegy 21 milliárd dollár adósságot fizettek a románok vissza hitelezőiknek. 1981-ben még 10 és fél milliárd dollár volt a román tartozás, de azóta azt is törlesztették. Nem Ceausescu, akinek az életmódját nem befolyásolta túlságosan a tartozások visszafizetése, hanem romániai lakosok milliói, akiknek életszínvonala évek óta a legalacsonyabb egész Európában - talán Albánia kivételével. Egyes értesülések szerint a valóságban Románia még másfél milliárd dollárral tartozik a Nyugatnak. Ennek ellenére igen komoly teljesítményről van szó. Úgy látszik Románia az egyetlen kommunista ország, amely nagy kínnal-keservesen, de megszabadult a tartozástól. A Nagy Nemzetgyűlés - így hívják a bukaresti kommunista parlamentet - törvénnyel tiltotta meg, hogy a jövőben a kormány külföldi kölcsönt vegyen fel. Az államfő, pártfőtitkár derűlátóan ítéli meg országa gazdasági helyzetét, és Bukarestben amerikai üzletemberek előtt azt mondotta: már csak egyetlen kérdés vár ezen a téren megoldásra, az, hogy az amerikaiak biztosítsák országa számára azt a bizonyos, legnagyobb gazdasági kedvezményt. Megfigyelők emlékeztetnek arra, milyen viszonyok vannak Romániában emberi jogi és gazdasági vonatkozásban egyaránt. Amerikai törvényhozók körében is rámutattak arra, milyen óriási áldozatok hozatalára kényszerítette Ceausescu a román népet a tartozások visszafizetése érdekében. Két arizoniai szenátor például a romániai emberi jogok megsértésével foglalkozó jelentésükben nemrég megírták: az áramot és az üzemanyagot évek óta adagolják, az alapvető élelmiszerekből - például kenyérből, lisztből, tejből - szinte állandó hiány van, a hús ritkaság számba megy. Évtizedeken át teljesen elhibázott volt a román pénzügyi politika, az iparfejlesztés, amelynek következményeként Románia a legszegényebb ország egész Európában, csupán Albánia szegényebb. Más szóval a román népnek szörnyű árat kellett fizetnie nem csupán a külföldi tartozásokkal kapcsolatban, hanem főként azért, mert a kondukátor és családja irányítja az országot. Ceausescu a jugoszláv Tanjug Iroda jelentése szerint a központi bizottság ülésén megerősítette, hogy folytatni kívánja a területrendezési terv végrehajtását, amelynek több ezer helység esik majd áldozatul, elsősorban Erdély magyarlakta vidékein. Visszatetszést és megdöbbenést vált ki Ceausescu politikája angol hivatalos helyen is. Howe brit külügyminiszter pár napja a londoni parlamenti vitában kijelentette: az angol kormány mindent megtesz, hogy elítéltesse a világgal azt a - mint mondotta - tűrhetetlen magatartást, amelyet a román kormány tanúsít. Howe szerint Bukarest emberi jogi ügyekben tanúsított viselkedése felháborító. Egy munkáspárti képviselő a parlamenti vita során azt mondta: Ceausescu olyan primitív kegyetlenséggel és gőggel nyomja el országa népét, ahogyan a középkori kényurak szokták. Az angolokat különösen felháborította az, hogy mikor pár nappal ezelőtt az angol nagykövet személyesen akarta felkeresni Dolina Cornea ellenzéki történészt kolozsvári lakásán, az állambiztonság emberei ezt tetlegesség alkalmazásával akadályozták meg. A nyugatnémet-román viszonynak bizonyára szintén nem használt az, hogy Bonn bukaresti nagykövetének sem tették lehetővé, hogy átadja Genscher külügyminiszter levelét Manescu volt külügyminiszter számára, aki öt társával együtt nem rég levélben lépett fel Ceausescu politikája ellen. A nyugatnémet nagykövetet tiltakozásul hazarendelték. Az amerikai külügyminisztérium évente részletes jelentést tesz közzé az emberi jogok biztosításáról, illetve megsértéséről a világ országaiban. A mostani jelentés kemény bírálattal illette a jól ismert romániai gyakorlatot, hangsúlyozva a legkirívóbb fogyatékosságokat - például a szólásszabadság teljes hiányát, a költözködési szigorításokat, és egyebek között azt, hogy Romániában nyilvántartják még az író- és sokszorosítógépeket is. Persze a nemzetközi tiltakozás, diplomáciai nemtetszés nyilvánítás jelentőségét hiba lenne túlértékelni. Ceausescu a tiltakozások ellenére sem változtat politikáján, és láthatóan az sem nyugtalanítja, ami a jóérzésű románokat aggasztja, tudniillik, hogy Románia egyre inkább elszigetelődik nemzetközileg Ceausescu esztelen és embertelen politikája következményeként. A nyugat-európai országok legújabb és Bukarest szempontjából szinte negatív reakciója a spanyolországi Granadában rendezett nem hivatalos tanácskozás, amelyen az Európai Közösség külügyminiszterei vitatták a kelet-európai és a szovjetunióbeli fejleményeket. A megbeszélések előterében az a kérdés állt: hogyan lehetne gazdasági és egyéb támogatással elősegíteni a kontinens keleti felének demokratizálódását? A tárgyalásokon Románia is szóba került. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a nyugat-európaiak addig nem ülnek le tárgyalni a román kormánnyal új kereskedelmi, gazdasági együttműködési szerződésről, amíg nem mutatkozik lényeges javulás az emberi jogok biztosítása terén. A miniszterek kifejezték megdöbbenésüket és méltatlankodásukat a romániai emberi jogi viszonyokkal kapcsolatban. Csak azért nem szánták el magukat Románia elleni - feltehetően - gazdasági intézkedések foganatosítására, mert - mint Howe angol külügyminiszter mondta - a romániai lakosság máris éppen eleget szenved. A jelek szerint hiába próbálkozik, a román rezsim az amerikai magatartás sem igen változik belátható időn belül, tudniillik amennyiben Bukarest politikája sem módosul, amire nem számítanak. Április végén alapos politikai elemzés kerül Bush elnök elé, amelyben a kelet-európai fejlődést analizálják és különféle javaslatokat tesznek az Egyesült Államok által követendő Kelet- Európa politikára vonatkozóan. Egy washingtoni hivatalos személy - aki a téma természete miatt nem nevezte meg magát rádiónk tudósítójának - április 17-én azt mondotta: nem várható változás Washington Romániával szembeni politikájában. Ez a gyakorlatban alighanem azt jelenti, hogy hiába próbál tapogatózni a Ceausescu-rezsim Washingtonban korszerű technológiai licencekért, ugyancsak hiába szeretnék Bukarestben azt, hogy Washington magasabb szintű román hivatalos látogatót fogadjon, ezeknek a próbálkozásoknak nem lesz eredményük. A bukaresti külügyminisztérium már több mint egy éve szeretné, ha az egyik román miniszterelnök-helyettes Washingtonba utazhatna hivatalos látogatásra. Az ezt célzó előkészítő tárgyalásokat az amerikaiak a múlt hónapban lemondták. Az amerikaiak semmilyen bilaterális érintkezésre nem hajlandók, amíg a jelenlegi romániai belpolitikai viszonyok nem változnak. A legnagyobb gazdasági kedvezmény elvének Romániára való kiterjesztésével kapcsolatban az említett amerikai hivatalos személy emlékeztetett: ezt a korábban már élvezett kedvezményt Ceausescu tavaly egyoldalúan felmondta attól tartva, hogy a washingtoni törvényhozás az vámkedvezményeket úgy sem szavazná meg Bukarest számára a kriminális romániai emberi jogi helyzet miatt. Mint ismeretes a románok számára évente kellett a kedvezményeket megszavazni. A legnagyobb gazdasági kedvezmények megadása azonban ahhoz a feltételhez van kötve, hogy az érintett országban biztosítják például a szabad kivándorlás jogát. Ceausescu úgy szeretné visszakapni az amerikaiaktól a vámkedvezményeket, hogy a feltételek között emberi jogi kikötések ne szerepeljenek. Hogy ehhez mit szólnak Washingtonban, azt majd meglátjuk. +++ 1989. április 21., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »