|
|
|
|
Németh Miklós prágai látogatása - csehszlovák sajtó (2.rész)
|
A CSKP lapja egyébként olvasói kérdésre válaszolva igen terjedelmes és meglehetősen bonyolult eszmefuttatást közölt a nemzetközi szerződések betartásáról. A figyelemre méltó az, hogy korábban a csehszlovák hivatalos állásfoglalásokban az 1969-es bécsi konvencióra hivatkoztak, mely szerint kölcsönös beleegyzés nélkül, egyoldaluan nem lehet felmondani szerződés végrehajtását. Ebből az írásból most viszont kiderült, hogy mivel Csehszlovákia csak 1987-ben csatlakozott a bécsi konvencióhoz, ez kizárja, hogy a bécsi konvenció az 1977-ben megkötött csehszlovák-magyar szerződésre visszamenőleg érvényes legyen. A Rudé Právo szerint így a csehszlovák-magyar szerződés érvényességének és betartásának a kérdését az általánosan érvényes nemzetközi jogi normák szerint kell megítélni. A CSKP lapja azt hangoztatta, hogy mivel a csehszlovák-magyar szerződésben külön nincs más kikötés, egyetemesen érvényes norma szerint ezt be kell tartani, és a szerződés megszegőjének, tekintet nélkül az erre vezető körülményekre, viselnie kell a nemzetközi jogi felelősségét, köteles a másik félnek a kárt megtéríteni. Az ifjúsági szervezet lapja, a Mlada Fronta egyébként ,,Nagymaros: Damoklész kardja?,, című írásában számolt be a nagymarosi építkezéseket leállító kormányhatározat nyomán Magyarországon kibontakozott vitáról. A cikk szerint a nemzet azonnal két táborra szakadt, nincs ember, aki közömbös maradt volna. Míg az ellenzéki csoportok, a ,,zöldek,, üdvözölték a lépést, a másik oldalon mind több szempontból kérdőjelezik még a döntés helyességét. A legnagyobb kérdés az, most, amikor Magyarország a külföldi gazdasági kapcsolatok bővítésén fáradozik, hogy Magyarország mennyire megbízható partner közös vállalatok létrehozásához - fejtegette egyebek között a Mlada Fronta. +++
1989. május 26., péntek 10:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|