|
|
|
|
,,A Dunáért,, alapítvány Ideiglenes Titkárságának május 25-i nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. május 25., csütörtök - A Duna-mozgalmak alapítvány létrehozását kezdeményezték, amely a céljaival egyetértő valamennyi - parlamenti és parlamenten kívüli - magyarországi politikai erő egyetértésével jön majd létre. Az alapítvány nemzetközi kuratóriummal, de magyarországi székhellyel működik. ,,A Dunáért,, alapítvány legfőbb célja lehetőséget teremteni arra, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső rendszer építési munkálatainak leállítása esetén az országra háruló kártérítési terhek csökkentésére megtett - hazai és külföldi - pénz- és munkafelajánlások összegyűjtessenek és a nemzet rendelkezésére álljanak. Tekintettel a Minisztertanács május 13-i bejelentésére az építkezés nagymarosi szakaszának kéthónapos felfüggesztéséről, és tekintettel arra, hogy a miniszterelnök csehszlovákiai és ausztriai tárgyalásai után a nemzetközi és a hazai közvéleményben egyaránt az a benyomás alakult ki, hogy a két hónap elteltével a felfüggesztést leállítás váltja majd fel, az alapítvány Ideiglenes Titkársága szükségesnek látja a közvélemény tájékoztatása végett kivonatosan ismertetni azokat az elveket, amelyek a bős(gabcikovo)-nagymarosi vízlépcsőrendszer - az úgynevezett GNV - körül kialakult helyzet méltányos rendezésére a szakértkl ajánlásaiból leszűrődnek. (Az összefoglaló részletes ismertetésére a titkárság az Országgyűlési Tudósításokat kérte fel. A közleményt a lap az Országgyűlés május 30-i ülése alkalmából megjelenő számában fogja közreadni.) 1. Az egész bős-nagymarosi beruházás koncepcionálisan elhibázott, és egyaránt veszélyes a magyar és a csehszlovák érdekekre. (,,Őrült ötlet, már a tervezés szakaszában látszott, hogy nem szabad megépíteni,, - Klaus Töpfer osztrák környezetvédelmi miniszter, 1989. május 16.) 2. Az eredeti koncepciónak és az államközi szerződésben előírt vízminőség védelmi követelménynek megfelelő teljes megépítés mindkét ország részéről az eddig megvalósult beruházások többszörését igényelné, és a két ország ismert gazdasági nehézségei miatt esetleg évtizedekig is elhúzódna. 3. Újabban megismert geofizikai és ökológiai körülmények, valamint a korábban - évtizedekkel ezelőtt - feltárt tények korszerű értelmezése alapján nem zárható ki, hogy a már elkészült létesítményeket, illetve átadásuk és tervezett üzemmódjuk esetén a környezetet katasztrófa fenyegeti, ezért az építkezéseket minden munkaterületen haladéktalanul le kell állítani. 4. A veszélyek megnyugtató tisztázása érdekében vizsgálatokra van szükség, amelyek 2-3 évet is igénybe vehetnek. (folyt.köv.)
1989. május 25., csütörtök 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|