|
|
|
|
Károk a közvagyonban
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1989. május 24. szerda /MTI-tud./ - A román pártvezetés mezőgazdasággal kapcsolatos döntése után eddig nem közölt ,, önkritikus nyilatkozatoknak,, ad helyet a román sajtó. A nagyváradi Fáklyában ezek egyike így jelent meg: ,,Köszönöm a párt főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a mezőgazdaság fejlesztésére fordított gondoskodását, azt a nagy bizalmat, amelyet az emberek iránt tanusít, hogy társadalmunkban demokratikus keretek között megvitassák és megoldják a felmerült problémákat. Közvetlenül felelős vagyok az elkövetett hibákért, s éppen ezért vállalom, hogy felelősségteljesen és következetesen dolgozom az állattenyésztés gyökeres megjavításáért,,. Mindezeket Rizó Pál, az érsemlyéni termelőszövetkezet állattenyésztési farmjának vezetője mondta a faluban rendezett ,,vitán,,. Erre a gyűlésre azért került sor, mert május elején ebben a tsz-ben sok kényszervágás történt, ami jelentősen csökkentette a szarvasmarhaállományt.
Az előzményekhez tartozik - mint arról már korábban beszámoltunk - hogy az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága május 19-i ülésén jelentést vitatott meg ,,az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek kihágásairól, amelyek veszteségeket idéztek elő az állattenyésztési ágazatban,,. Sajtójelentések szerint 10 megyében ért legelőkön sokezer állatot a május elejei ítéletidő: többnapos esőzés, kiadós havazás, hó és szélvihar. A havasokon, legelőkön kirekedt állatok nem jutottak fedél alá, és nem kaptak takarmányt. Sok állat megbetegedett, legyengült és a kényszervágás valósággal megtizedelte ezekben a megyékben az állatállományt. Ezért sürgetett felelősségrevonást, határozott fellépést a vétkesekkel szemben a Politikai Végrehajtó Bizottság. A megyei sajtó beszámolókat közöl azokról a falugyűlésekről, termelőszövetkezeti közgyűlésekről, amelyeken a vétkesek önkritikákat gyakoroltak. A Csíkszeredán megjelenő Hargita szerint a megye 13 községében a gyűlések résztvevői ,,mélységesen elítélték a vétkeseket,,. A lap egyebek között ezeket írja: ,,Valamennyi termelőszövetkezetben, ahol károk keletkeztek, a gyűléseken az egyéni és kollektív felelősségérzet fokozását hangsúlyozták, ami megköveteli az ideológiai-politikai nevelőmunka további erősítését, a rend és a fegyelem meghonosítását, azért, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő.,, (folyt.)
1989. május 25., csütörtök 09:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|