|
|
|
|
Németh-Vranitzky találkozó - 3/1. folyt.
|
Ebben a helyzetben a legfontosabb új megbeszéléseket kezdeni a partnerekkel. Az osztrákok máris elismeréssel nyilatkoznak arról, hogy Németh Miklós csehszlovákiai látogatása nem volt eredménytelen: a csehszlovák hatóságok hozzájárultak ahhoz, hogy szakemberekből álló vegyes bizottság foglalkozzék a kérdéssel. Ausztria és Magyarország viszonylatában csak közvetve áll a két állam, illetőleg a két kormány egymással szemközt. A hivatalos Ausztria csak garanciát vállalt a hiteleknek, egyébként azonban osztrák részről magánvállalatokat érint a nagymarosi építkezések leállítása, mindenekelőtt a kölcsönt adó bankokat, az építővállalatot és néhány gépgyárat, elektromossági üzemet, melyben megkezdték a nagymarosi turbinák elkészítését. Ezek a vállalatok kártérítést követelnek az eddig eszközölt befektetésekért. Ezt a magyar fél jogosnak ismeri el, de persze - mint az osztrák szakemberek mondják - igen nehéz lesz megállapítani, hogy tulajdonképp mekkora kár keletkezett, mily összegeket kell a magyaroknak megtéríteniük, és hogy ez milyen módon történik. A nagymarosi dunai erőműre vonatkozó pénzügyi szerződés az 1984-es schillingértéket veszi alapul, s ez öt és fél milliárd schilling, melynek névértéke mára meghaladja a 8 milliárd schillinget, ami forintban kifejezve gigantikus összeg: több mint 32 milliárd forint. Kérdés, hogy ebből az építkezések leállításáig mennyit költöttek el. Egyes vélemények szerint két és fél milliárd schillinget, azaz 10 milliárd forintot. A keletkezett kár és kiesés megállapítása az építővállalatoknál nem ütközik különösebb nehézségbe, s ezek számára könnyebb konpenzációs megbizatásokat is találni - például a szállodaépítések programjában. (folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|