|
|
 |
|
 |
Ausztria-Magyarország-vízlépcső
|
Ausztria, Magyarország Amerika Hangja és - a vízlépcső Washington, 1989. május 24. ---------------------- Világhíradó
(Simányi Tibor)
Miután a magyar parlament - ellentétben a múlt év őszi
határozattal - most elhatározta, hogy leállítja a nagymarosi
vízlépcső építését, felmerül a kérdés: hogyan kíván a magyar kormány
külföldi kötelezettségeinek eleget tenni?
Ez természetesen elsősorban azokat az osztrák vállalatokat
érinti, amelyek szerződést kötöttek a budapesti kormánnyal. E
szerződések értelmében ezek az osztrák vállalatok technológiával,
gépek szállításával és helyszíni munkával vettek volna részt a
nagymarosi vízlépcső megépítésében, s ellenértékként az erőmű áramot
szállított volna Ausztriának.
Az építkezés leállítása új helyzetet teremtett. A helyzet igaz,
még nem végleges, mert meg kell várni milyen eredménnyel zárul a
tervezett nyári referentum. Azonban minden valószínűség szerint nem
épül meg a nagymarosi vízlépcső. Túlságosan nagy vele szemben az
ellenállás. De nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában is. Itt
egyre erősödik a Zöld-mozgalom, s amikor két évvel ezelőtt a
magyarországi nagymarosi ellenzék egyoldalas hirdetést adott fel a
legnagyobb osztrák napilapban, a Presseben - amiről annak idején
beszámoltunk -, és előadta érveit, akkor az osztrák környezetvédők
teljes súlyukkal magyar elvbarátaik mellett álltak ki. Különösen
azért, mert éppen ezek az osztrák környezetvédők akadályozták meg
kevéssel azelőtt, hogy egy osztrák dunai szakaszon Hainburg mellett
vízerőművet létesítsenek, amely az ottani és a Duna-mentén már alig
fellelhető vízitalaj megsemmisítését vonta volna maga után. (folyt.)
1989. május 24., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|