|
|
|
|
Bős-Nagymaros leállítása - 1. folyt.
|
Az osztrák környezetvédők azzal az érvel is siettek a magyarok segítségére, hogy antidemokratikus és álszent dolog lenne megakadályozni Ausztriában egy vízierőmű építését - de tűrni, hogy azt Magyarországon építsék meg, s ezért Ausztria még áramot is kapjon. Azonban szerződés az szerződés - és különösen nemzetközi szerződéseket kell betartani, nehogy egy kormány abba a hírbe jusson: megbízhatatlan, és elhatározásai kiszámíthatatlanok. Ezért aztán a budapesti parlamenti határozat után az a Zöld-ajánlat érkezett Bécsbe, hogy a magyar kormány tegyen eleget szerződésileg vállalt kötelezettségének - vagyis szállítson 1996 és 2015 között évi 1,2 milliárd kilowattóra áramot Ausztriának - de ne olyat, amit Nagymarosban termelnek. Azonban a nyujtott, vagy nyujtandó osztrák hitelek villamos árammal való visszafizetése az éremnek csak egyik oldala. Ugyanis osztrák építkezési vállalatok azzal is érvelnek, hogy a szerződések alapján munkaerőket fogadtak fel, akiket most el kellene bocsátaniuk, s ebből természetesen hatalmas kár származna mind a vállalatokra, mind a munkaerőkre nézve. A magyar ajánlat erre is tud választ. Ez egyszerű és így hangzik: a nagymarosi szerződést aláíró osztrák vállalatok kapjanak megbízásokat az 1995-ös közös világkiállítás előkészítésére. Ezek a vállalatok építsék ki a magyar infrastruktúrát, és építsenek Magyarországon környezetvédelmi berendezéseket. (folyt.)
1989. május 24., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|