|
|
 |
|
 |
A főtervező véleménye a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről (1. rész)
|
1989. május 24., szerda - A legnagyobb ellenállást a természetet féltő emberekből a bős-nagymarosi erőműrendszer tervezett csúcsrajáratása váltotta és váltja ki. Több osztrák ökológus hangoztatja: Ausztriában egy erőművet sem duzzasztanak fel olyan mértékben, mint ahogy azt Bősnél előirányozták. Szerintük egyedülálló egy ilyen nagy folyónál a bősi duzzasztáshoz és a nagymarosi kiegyenlítéshez hasonló kombináció. Ön, mint e hatalmas rendszer magyar tervezőmunkáinak irányítója miként vélekedik erről? - kérdezte Kollár Ferencet a VIZITERV vezető tervezőjét az MTI munkatársa.
- A bősi erőmű a maximális teljesítményt valóban csak számottevő
duzzasztással érheti el. Ilyenkor turbinánként 500 köbméter víz is
elfogy másodpercenként, így a 8 turbinához 4 ezer köbméter víz
szükséges másodpercenként. A Duna átlagos vízszállítása azonban csak
2000-2500 köbméter/secundum. A hiányzó vízmennyiség egyértelműen
csak duzzasztással biztosítható.
A csúcsüzem pedig kényszerüség. Az USA-ban például, amikor az
ország egyik felében éppen csúcsigény van, a másikban olyan
napszakba érkeznek, amikor visszaesik az energiafogyasztás. Egy jól
funkcionáló kiegyenlítő rendszer csúcserőművek nélkül is követni
képes ezt az ingadozást. Magyarország vagy Csehszlovákia még a
környező államokkal összekapcsolt rendszerrel sem képes ilyen
megoldásra. Szükségesek tehát a csúcserőművek. Erre a célra igen jól
megfelel a vizi energia hasznosítása. A vizerőművekben igen gyorsan
állíthatók rá a turbinák az energiatermelésre, követve a fogyasztás
igényét.
Hátránya viszont a vizerőműveknek, hogy bizonyos időszakokban
például télen, jégzajláskor nem használhatók csúcsenergia
termelésére. Ezért ahol lehet célszerűbb a csúcsenergia igények
kielégítésére szivattyús tározókat építeni. Ma már én is inkább azt
javasolnám, hogy a hazai csúcsenergia igényeket inkább ilyen módon
kellene kielégíteni. Ezt elismerve azért változatlanul azt állítom,
hogy a bős-nagymarosi erőműrendszer csúcsrajáratása nem különleges,
egyedi eset. Ezek a létesítmények a közepes, illetve a kis erőművek
kategóriájába tartoznak. Járatnak folyami vizerőműveket máshol is
csúcsra, például Franciaországban, Csehszlovákiában, s így üzemel a
vaskapui létesítmény is. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 22:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|