|
|
|
|
Bécsi sajtóértekezlet a vízlépcsőről - 1. folyt.
|
A jelenlevő osztrák újságírókat láthatólag főképp az érdekelte, vajon most mi lesz a csehszlovák oldalon megkezdett bősi építkezésekkel? Vajon a nagymarosi erőmű feladása ellenére befejezik és üzembehelyezik ezt a gigantikus erőművet? A magyar küldöttség tagjai elmondták, hogy csehszlovák oldalon is vannak ellenzői ezeknek az építkezéseknek - Václav Havel, a börtönéből szabadult író is ilyen értelemben nyilatkozott - de persze az ottani viszonyokból eredően a fellépés még nem olyan széleskörű, mint Magyarországon. Az osztrák ökológiai intézet vezetője, Franz Weisstadt rámutatott arra, hogyha a bősi erőművet üzembe helyezik, azt elsősorban a szlovák lakosság fogja megérezni. Pozsony térségében ökológiai bombát időzítettek azáltal, hogy egy petrolkémiai üzem működése következtében 18 négyzetkilométer nagyságú földalatti olajtenger keletkezett, amelyet végzetes következményekkel mozgatna meg a bősi duzzasztógát. Erre a veszélyre az osztrák ökológiai intézet külön sajtótájékoztatóban hívja fel a figyelmet. A belső magyar szakadás is kifejezésre jutott ezen az értekezleten. A Magyar Rádió munkatársa azt kérdezte, hogy vajon a jelenlevő ellenzéki csoportok tisztségviselői kiket, milyen népi bázist képviselnek? Dragon Pál, a Független Kisgazdapárt országos titkára elmondta, hogy egy közvéleménykutató megállapította: az ellenzéki kerekasztal csoportosulásai mögött áll a lakosság 50 százaléka - mindez alig egy esztendős működés után. Forgách Pál, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig arra hivatkozott, hogy a hivatalos állami május elsejei ünnepségen nem voltak annyian, mint az ellenzék találkozóján - ami önmagában is arra vall, hogy van befolyásuk a népre. (folyt.)
1989. május 23., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|