|
|
|
|
Bős-Nagymaros - csehszlovák lapok (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. május 23. (MTI-tud) - A hivatalos megnyilatkozások után először közölt olvasói véleményt a nagymarosi építkezések felfüggesztéséről a Rudé Právo. Németh Miklós prágai tárgyalásainak előestéjén, kedden, a lap első oldalán jelentette meg Josef Kalousek artubicei közgazdász levelét, aki ,,csodálkozásának,, , ,,meglepetésének,, és ,,felháborodásának,, adott hangot a döntés miatt, amely - mint hangsúlyozta - ,,nehezen járul hozzá, hogy Csehszlovákia és Magyarország testvéri együttműködésének a légköre és egymás közti nemzetközi, politikai kapcsolatai megszilárduljanak,,. A közgazdász azt írta, a felelős magyar szerveknek meg kellene érteniük, hogy a problémákat a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban ilyen úton megoldani nem lehet. Nem titok - fűzte hozzá -, hogy jóval a szerződés megkötése előtt minden szempontot, beleértve a környezetvédelmit is, megvizsgáltak. A levélíró szerint éppen az olyan létesítmények, mint a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer segítenek megoldani az olyan ökológiai problémákat, mint a mind Csehszlovákiának, mind Magyarországnak jelentős gazdasági károkat okozó árvizek elleni védelem. A pardubicei közgazdász azt hangoztatta, hogy a nagymarosi építkezések ügyét az ellenzéki csoportok használták fel saját politikai céljaik érvényesítésére, amit nyilatkozatában a nagymarosi tanácselnök is megerősített.
A csehszlovák szakszervezetek lapja, a Práce, keddi számában Ladislav Blazek csehszlovák szövetségi tüzelőanyag- és energiaügyi miniszterhelyettest szólaltatta meg Bős-Nagymaros ügyében. A miniszterhelyettes a korábbi hivatalos megnyilatkozásokhoz hasonlóan a teljes létesítmény felépülésének fontosságát hangsúlyozta, kiemelve a vízlépcsőrendszer árvízvédelmi, hajózási és talajvízvédelmi hasznosságát. Blazek azt is elmondotta, hogy a teljes vízlépcső felépülésével napi öt vagy több órán át lehetne csúcsra járatni a bősi erőművet és az így megtermelt elektromos energia 40 százaléka fedezné a két ország csúcsenergia-szükségletét. Mindehhez elengedhetetlen a nagymarosi tározó megépítése, amely - hangsúlyozta - azt is lehetővé tenné, hogy a csúcsenergia-termelés idején is zavartalan maradjon a nemzetközi hajózás az érintett Duna-szakaszon. (folyt.)
1989. május 23., kedd 10:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|