|
|
|
|
Bolgár lap Bős-Nagymarosról
|
Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti:
Szófia, 1989. május 22. hétfő (MTI-tud) - ,,Nehezen kibogozható csomó - elfogulatlanul a magyar-csehszlovák vitáról,, címmel a bolgár lapok közül elsőként foglalkozik Bős-Nagymaros problematikájával a Pogled legújabb száma. Petar Padev, a népszerű szófiai hetilap cikkének szerzője rámutat, hogy a vízlépcsőrendszer ,,jövője most kétessé vált, ami nemzetközi jogi problémákat idézhet elő. Csehszlovákia ragaszkodik az építkezés befejezéséhez, ellenkező esetben kártérítési igényt helyez kilátásba.,,
Az objektum előtörténetéről a cikk elmondja, hogy a vele kapcsolatos szerződést Kádár János írta alá Csehszlovákiával 1977-ben, s hogy a terveket sokáig a szakembereknek csupán szűk köre ismerte. A magyar ,,hivatalos sajtóban, amelyben a glasznoszty akkor még nem emelkedett a mai szintre, nem jelent meg róla semmi,,. Ami a jelenlegi helyzetet illeti: ,,az építkezés költségei azzal fenyegetnek, hogy háromszorosan meghaladják az eredetileg tervezettet. A terv ellenzői szerint a villanyerőmű majd hogy nem veszteséges lesz. Maximum 720 megawattos kapacitása nem éri meg a költséget - 40 milliárd koronát és 100 milliárd forintot...,, ,,A politikai rendszer pluralizálódásával Magyarországon nyílttá vált a vita. A vízierőmű a sajtó fő témája lett, amelyet mindenfajta polémiában érvként használnak. A kérdés ma mindenekelőtt Magyarország belső problémája, és csak másodsorban kétoldalú magyar-csehszlovák, illetve magyar-osztrák (a 6 milliárd schillinges hitel miatt) kérdés. S mindezt a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével kell megoldani,, - írja a Pogled.+++
1989. május 22., hétfő 17:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|